Fürcht Pál: Orbán Viktor rendelte el az aranykonvoj elfogását
A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője, Fürcht Pál nyílt levélben állította, hogy a nyomozás akkori állása szerint 2026. március 3-án maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat. A levelet Horváth Lóránt ügyvéd osztotta meg kedden reggel, a volt főügyész kifejezett utasítására.
Az ebben megfogalmazott állítás szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai a májusig összegyűjtött bizonyítékokból arra jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvoj-ügyet politikai célból hozták létre. Fürcht Pál akkor főügyészként jelentést tett erről a Legfőbb Ügyészség vezetőinek.
A volt főügyész a márciusi eseményeket is részletezte. Állítása szerint a titkosszolgálat március 4-én egyeztetett a legfőbb ügyésszel és a Legfőbb Ügyészség egyik főosztályvezetőjével. Másnap a szolgálat feljelentése négy-öt órán belül, a nyomozás elrendelésére vonatkozó ügyészi utasítással együtt jutott el a nyomozó hatósághoz, miközben az ukrán pénzszállítók elleni akció már zajlott.
Fürcht a levél részeként nem hozta nyilvánosságra az Orbánnak tulajdonított utasítást alátámasztó nyomozati bizonyítékokat.
Hétfőn szintén a Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közlése alapján vált ismertté az az ügyészi feljegyzés, amely szerint Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ akkori vezetője egy belügyi vizsgálat során arra utalt: az ukrán pénzszállítók elfogásáról olyan személy döntött, akit nem lehet belekeverni az ügybe. Fürcht most saját egykori vezetői rálátására hivatkozva, név szerint állítja, hogy Orbán adta a feladatot.
A feljegyzésből az is kiderül, hogy a hétfőn az Országgyűlés által meg nem választott főügyészjelölt, Szathmáry Zsolt testvérének, Szathmáry Istvánnak már az áprilisi választást megelőzően tudomása volt arról, hogy Hajdu Jánost személyesen Orbán Viktor utasította rajtaütésre az aranykonvoj ügyében, de erről csak június 22-én tájékoztatta a nyomozóügyészséget.
Fürcht Pál június 8-án nyújtotta be lemondását a Központi Nyomozó Főügyészség vezetői posztjáról. Az ügyészség akkor az aranykonvoj-ügyben kialakult szakmai nézetkülönbségekkel magyarázta a döntést, és azt közölte, hogy a nyomozás minden szálát ki kell vizsgálni, bárkit érintsen is.
Fürcht júniusi lemondólevelének szeptember közepén nyilvánosságra került részleteiben már azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség az aranykonvoj-ügyben és a tiszás informatikusokkal kapcsolatos nyomozásban is informális nyomást gyakorolt a beosztott ügyészekre. A Legfőbb Ügyészség ezt visszautasította, és Fürcht állításait tényszerűen valótlannak nevezte.
A volt főügyész a múlt héten az ATV-ben arról beszélt, hogy felettesei szóban szabták meg, ki ellen lehet nyomozni, kit nem lehet kihallgatni, és milyen irányba haladhat az eljárás. Állítása szerint a beavatkozásnak így nem maradt írásos nyoma.
Az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt ügyvédi irodája másnap Fürcht nyilatkozatára hivatkozva feljelentést tett, és indítványozta a volt főügyész tanúkénti meghallgatását. A kapcsolódó feljelentések elintézésére a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölték ki.
Fürcht keddi levelében azt írja, hogy a májusi jelentése után olyan utasítást kapott, amely szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit még tanúként sem lehetett meghallgatni. Azt állítja, hogy Szathmáry István nemzetbiztonsági vezető szerepének vizsgálatát is ellenezte a felettes ügyészség, ő pedig ez ellen szóban és írásban tiltakozott. Szathmáry István amellett, hogy a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjének a testvére, az aranykonvoj-ügy egyik gyanúsítottja is.
Fürcht Pál a szeptember 9-én ellene indult fegyelmi eljárás és Szathmáry Zsolt legfőbb ügyészi jelölése között is összefüggést sejt. Úgy véli, Lajtár István, a legfőbb ügyészi jogkört gyakorló helyettes addigra értesülhetett a várható jelölésről, és a fegyelmi büntetést már Szathmáry szabhatta volna ki. Ha ez így van, akkor nem találok szavakat erre – fogalmazott a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője, aki a legfőbb ügyészi jelölési folyamat és az ellene indított fegyelmi eljárás közötti összefüggést feltételezésként fogalmazta meg, bizonyítékot azonban erre nem mutatott be.
Baka András köztársasági elnök szeptember 21-én jelölte Szathmáry Zsoltot, akit az Országgyűlés hétfőn 138 nem szavazattal és egy tartózkodással elutasított. Baka a szavazás után azt mondta, hogy a jelölt hozzátartozójának aranykonvoj-ügyben való érintettségét ismerte és mérlegelte. Fürcht erre reagálva hangsúlyozta: a vezető ügyészeknek tett májusi jelentése és júniusi lemondása hónapokkal megelőzte Szathmáry jelölését.
