Sok millió forintot bukhat, ha repedezik a háza
Az elmúlt aszályos évek nyomát nemcsak a kiszáradt tófenekek és a gyenge termés mutatja, hanem sok ezer család otthonának repedezett fala is. Az ország számos pontján ferde és függőleges repedések futnak végig a házakon, az ajtók nem záródnak, a járda elválik a lábazattól, a kerítések megdőlnek. Ahol baj van, ott megjelennek a gyors megoldást ígérők is.
A szakértő szerint a probléma hátterében a térfogatváltozó, úgynevezett kövér agyag áll. Ez a talaj vízfelvételkor megduzzad, kiszáradáskor összehúzódik. Egy-két méter vastag rétegnél ez több centiméteres, szélsőséges esetben tíz centimétert meghaladó felszínsüllyedést jelent, csapadékos évben pedig a folyamat visszafordul.
Az aszályos évek két oldalról szárították ki a talajt
A HungaroMet adatai szerint 2026 augusztusában az ország 99 százalékán aszály uralkodott, Szegednél a talaj felső méteréből közel 200 liter víz hiányzott négyzetméterenként. Alulról pedig eltűnt az utánpótlás: a Tisza Szolnoknál idén nyáron minden idők legalacsonyabb vízállását mérte, a talajvíz az ország nagy részén egy-két méterrel, Békésben helyenként 2,3 méterrel van a sokéves átlag alatt.
Amíg a talajvíz közel volt a felszínhez, alulról öntözte az agyagot. Ez a védelem most hiányzik: az aktív zóna még az Alföldön is három-négy méterre húzódhat le, jóval az alapok alá. A kiszáradás ráadásul nem egyenletes: a ház közepe alatt a talaj nedves marad, a napnak és szélnek kitett sarkok alatt viszont erősen összehúzódik.
Hol van ilyen agyag?
A gócpont a Közép-Tisza-vidék és a Tiszántúl – a Jászság, a Nagykunság, a Sárrét és különösen a Körös-vidék és Békés –, de részben a Dunántúl pannon agyagjai, az Északi-középhegység egyes részei és Budapest agyagos, lejtős kerületei is érintettek. Országos duzzadóagyag-térkép nincs; egy adott házról csak a saját telkén végzett vizsgálat mond biztosat.
Nem magyar sajátosságról van szó. London és Délkelet-Anglia a térfogatváltozó London Clay miatt különösen érintett, brit adatok szerint 2070-re a londoni ingatlanok több mint 26 százaléka lehet veszélyeztetett. Az Egyesült Államokban a térfogatváltozó talajok évente nagyobb anyagi kárt okoznak, mint a földrengések, árvizek, hurrikánok és tornádók együttesen.
Miért ezek a házak?
A károsodott épületek többsége kis terhelésű, földszintes, sávalapos, sok esetben vasbeton koszorú nélküli téglaház az 1960–80-as évekből. A saját korukban szabályosan épültek, alapjuk az akkori aktív zóna alá ért; az aszály azonban kihúzta alóluk a talajt. A koszorú nélküli falazat csak úgy tudja követni az egyenlőtlen süllyedést, hogy megreped. Nem ússzák meg az újabb épületek sem, ha az alapok alját nem vitték kellően mélyre.
