Kritikus térségek a népességfogyásban – Zalában a legmagasabb az öregedési index
Folyamatosan öregszik és fogy Magyarország népessége, a termékenység pedig ismét a kritikus szint közelébe süllyedt. Egyes térségekben már a demográfiai fenntarthatóság is kérdésessé válhat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal új, régiós és megyei demográfiai adataiból, amelyeket október elején tettek közzé.
Megyei különbségek: Zalában a legidősebb a lakosság
Az új statisztikák szerint a megyék közül Zalában él a legtöbb idős ember: 2025-ben ezer lakosra 255, 65 év feletti lakos jutott. Az öregedési index is itt volt a legmagasabb, 211,2 százalék, ami azt jelenti, hogy száz 0–14 éves gyermekre több mint 211 legalább 65 éves lakos jutott.
A második helyen Békés megye állt 185,3 százalékos, a harmadikon pedig Somogy megye 184,9 százalékos öregedési indexszel.
Mikor kell megszólalnia a vészcsengőnek?
Kapitány Balázs demográfus, a Népesedési Kutatások Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint egy ország nem attól lesz boldog, hogy kilenc- vagy tízmillió lakosa van. Ugyanakkor kutatásokkal igazolt tény, hogy ha egy bizonyos tempónál gyorsabb a népességcsökkenés, az már gazdasági szempontból is káros.
A nemzetközi kutatói konszenzus alapján akkor nevezhető aggasztónak a népességfogyás, és igényel állami beavatkozást, amennyiben a teljes termékenységi arányszám 1,3 alá kerül – ezt szuper alacsony termékenységnek nevezik. Az arányszám azt mutatja meg, hogy az adott évi termékenységi viszonyok mellett egy nő átlagosan hány gyermeket hozhat a világra.
Szintén aggasztó, ha a természetes fogyás éves szinten egy területen eléri az egy százalékot. Ez a születés, a halálozás, a bevándorlás és a kivándorlás egyenlege. Ahol eléri az évi 1 százalékot, ott nagyon nehéz működőképes gazdaságot, oktatást és infrastruktúrát fenntartani, illetve fejleszteni. Ezért az államoknak elemi érdekük, hogy fellépjenek a nagyon gyors, önmagát erősítő elnéptelenedéssel szemben – magyarázta a demográfus.
