Robertson: Jota halála után hónapokig nem érdekelte a csapatot a futball
Andrew Robertson, a Liverpool labdarúgócsapatának balhátvédje rendkívüli őszinteséggel beszélt arról, milyen hatással volt a csapatra és a játékosokra Diego Jota autóbalesetben bekövetkezett halála. A portugál támadó a testvérével együtt ült autóba, hogy Angliába induljon, miután orvosa egy műtét miatt azt javasolta neki, hogy kerülje a repülést. A fivérek közúti balesetet szenvedtek, amelyben a helyszínen életüket vesztették.
A futballvilág egy emberként gyászolta Jotát, a csapattársak és a családtagok azonban érthető módon még nehezebben birkóztak meg a tragédiával. Robertson a Sky Sports Stick to Football című podcastjában volt vendég, ahol arról mesélt, milyen állapotban volt a liverpooli öltöző a történtek után.
„Nehéz leírni vagy szavakba önteni ezt az egészet, mert amit átéltünk, az szörnyű volt. Az új igazolások egy összetört szívű klubba érkeztek meg. Nagyon sajnáltam ezeket a srácokat, mert rengeteg pénzért igazoltak Liverpoolba, de hónapokba telt, mire beilleszkedtek, ugyanis nem érdekelt minket a futball. Ez az igazság! Nem érdekelt a futball, mert épp elvesztettük az egyik legjobb barátunkat az öltözőben” – ismerte el Robertson.
A teljes anyag még nem látott napvilágot, de a reklámnak szánt rövid felvételen a balhátvéd arról is beszélt, hogy hiába szerettek volna sikeresek lenni, nem tudtak eléggé élesek maradni.
„Szerintem minden futballistában megvan az extra, az élesség, az a plusz, amitől igazán jó lesz. Ugye? Na, ha ezt a pluszt elveszíted, nem tudod a legjobb teljesítményedet hozni. A legutóbbi szezonban mi elvesztettük ezt a pluszt. Ha most visszagondolok rá, kicsit elvesztettük azt az elszántságot és az ehhez hasonló dolgokat, mert tudom, hogy időnként talán azt gondoltuk: »mi értelme van ennek? Nézzétek meg, min megy keresztül Jots családja, nézzétek meg a gyerekeit«” – magyarázta a skót játékos, hogy milyen hangulat uralkodott az öltözőben.
„Gyászoltunk. Végül is a barátunkról van szó, számunkra nemcsak egy futballista volt, hanem csapattársunk, barátunk. Számunkra hihetetlenül nehéz volt. A halála előtti héten ott voltam az esküvőjén. Ez az egyik legnehezebb dolog, amit valaha átéltem. Láttam őt élete legboldogabb napján, majd a következő héten azt is, ahogy a családja darabokra tört” – tette hozzá Robertson.
