Borbély Balázs irányításával javult a Ferencváros játéka, de a magyar klubfutball egésze nem látott hasonló előrelépést
A Ferencváros hazai pályán 4-0-ra legyőzte a Trabzonsport az Európa-liga selejtezőjének negyedik fordulójában, ezzel kivívta a csoportkörbe jutást. A magyar rekordbajnok 2019 óta sorozatban nyolcadszor szerepelhet valamelyik európai kupa főtábláján.
Az idei siker két szempontból is különleges az előző évekhez képest. Egyrészt a Ferencváros mind a négy selejtezős párharcát megnyerte – sorrendben a Vojvodina, a Twente, a Górnik Zabrze, végül a Trabzonspor ellen –, vagyis abban a sorozatban jutott főtáblára, amelyben eredetileg is indult. Erre 2019 és 2025 között csupán egyszer, 2020-ban volt példa, amikor Szerhij Rebrov irányításával a Bajnokok Ligája-szereplés is összejött.
Másrészt a nemzetközi főtáblára jutás magyar vezetőedzővel sikerült. Ha nem számítjuk Máté Csaba 2023. augusztusi átmeneti megbízatását, amikor a csoportkörben már nem ő ült a kispadon, legutóbb a Herczeg András vezette Debrecennek sikerült hasonló bravúr 2010-ben.
Borbély Balázs az idei nyáron, nem konfliktusmentes körülmények között vette át a Ferencváros kispadját. A győri bravúr után nem próbálta végigvinni az ETO-t a Bajnokok Ligája selejtezőjében, hanem azonnal elfogadta a Robbie Keane távozása után megüresedett pozíciót. Ezzel kivívta a győri szurkolók ellenszenvét, akik a bajnoki cím idején még szinte istenként tisztelték.
Az Európa-liga-szereplés és a legutóbbi két, halasztásoktól mentes, alapcsapattal lejátszott bajnoki mérkőzés azt mutatja, hogy a jó kezdés nem a véletlen műve. A csapat játéka Robbie Keane távozása óta sokat és jó irányba változott.
A magyar klubfutball egésze azonban továbbra is egy helyben látszik toporogni – veti fel a kérdést, hogy tanul-e a hazai közeg a Ferencváros példájából.
