Megtudhatjuk, kik rejtőznek a milliárdos tőkealapok mögött
Orbán Viktor miniszterelnöksége idején vezették be a vagyonok elrejtésére alkalmas tőkealapos konstrukciót. A miniszterelnök felszólalásával kezdődik hétfőn az Országgyűlés négynapos ülésének első napja – olvasható a parlamenti honlapon közzétett napirendi javaslatban.
A képviselők ismét tárgyalják a tőkealapok tényleges tulajdonosainak megismerhetőségét biztosító javaslatot, valamint a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító előterjesztést. Az ülés 13 órakor kezdődik, az Országgyűlés megemlékezik a közelmúltban elhunyt Getto József (SZDSZ) volt parlamenti képviselőről, a napirend előtti felszólalások sorát pedig Magyar Péter miniszterelnök nyitja.
A képviselők másfél órán át interpellálhatják a kormány tagjait, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik. A parlament megvitatja nyolc előterjesztés bizottsági jelentéseit és az összegző módosító javaslatokat.
A hétfői napon tárgyalják a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az azokhoz szükséges törvények módosításáról szóló előterjesztést, amelynek célja a korrupciós kockázatok csökkentése, illetve annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon adózott jövedelmükkel.
A pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló törvényjavaslat ezen alapok esetében feloldja az értékpapírtitkot a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítéséhez szükséges folyamatokban. Vita lesz az egyes törvényeknek december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról is.
Napirenden szerepel a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítása, amely a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást is magában foglaló környezeti hatásvizsgálati eljárások ügyintézési határidejének rendezését kezdeményezi.
A parlament megvitatja a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az azzal összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény módosítását, amely meghatározza, hogy mely nyilvántartási adatokat tanúsít közhitelesen a cégjegyzék, továbbá a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása.
Az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításáról szóló javaslat alapján 2027. január 1-je helyett 2029. január 1-jén lépne hatályba a jogi személyek nyilvántartásáról szóló, 2025-ben elfogadott törvény, amely a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának egyesítését célozza.
A képviselők tárgyalják a Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat. Ezek célja az alapító okirat formális elfogadásán túl az új közmédiastruktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti, vagyoni és átmeneti szabályainak egységes, áttekinthető rendezése.
