Körösényi András: Tisza Szigetek – mozgalomból szatellitszervezet?
Az őszi politikai kérdések egyike, hogy mit kezd Magyar Péter a Tisza Szigetekkel. A Tisza sajátos kettősséget mutat: egymás mellett létezik a zárt, tagság nélküli Tisza Párt – mindössze 28 vagy 29 taggal – és a több tízezer aktivistát számláló Tisza Szigetek mozgalma.
A pártot Magyar Péter szürreális módon szerezte meg az európai parlamenti választáson való induláshoz, míg a szigetek a Magyarországon példátlan kétéves országjárás és politikai kampány nyomán jöttek létre. A szigetek kezdetben a helyi támogató aktivisták jórészt spontán szerveződései voltak, majd a szigorúan szervezett, centralizált kampánygépezet részévé váltak.
A 2026-os választásig tartó időszakot ez a szervezeti kettősség jellemezte. A választási győzelem után az elemzők és a politikai közvélemény egy része arra számított, hogy a Tisza nem marad meg egyszemélyes projektpártnak, hanem megindul az intézményesülése: a szigetek és a párt szervezeti integrációja, azaz a klasszikus párttá válása.
Egyesek szerint kár lenne veszni hagyni a demokratikus aktivizmus lokális szervezeteit, mások a szigetekre mint a párt értékes kampánygépezetére tekintettek, amelyre szükség lesz a soron következő önkormányzati választásokon. Jogos várakozásnak tűnhetett, hogy a mozgalmi hálózatból valódi pártszervezet lesz, a mintegy háromezer Tisza Sziget aktivistáiból párttagok lesznek, és létrejönnek a helyi pártszervezetek.
Feltételezhettük, hogy a Tiszával is valami olyasmi történik, amit egykor a tömegpártok, vagy később a választási-professzionális pártok esetében megszoktunk.
