Új módszerrel szűri a vagyonnyilatkozatokat az Integritás Hatóság
Mintegy százezer embert érint Magyarországon valamilyen formában a vagyonnyilatkozati kötelezettség, ennyi ember teljes körű ellenőrzése azonban az Integritás Hatóság szerint nemcsak lehetetlen, hanem értelmetlen is lenne. Az új rendszer ezért kockázatelemzéssel próbálja kiválasztani, kiknél indokolt az alaposabb vizsgálat: az első körben 551, nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyt soroltak a legmagasabb kockázati kategóriába. Ez azonban önmagában még sem szabálytalanságot, sem annak gyanúját nem jelenti.
A vagyonnyilatkozati rendszer egyik alapvető problémája, hogy a vagyonnyilatkozat megtétele és annak érdemi ellenőrzése két különböző dolog. Attól, hogy a jogszabály előírja bizonyos tisztségeket betöltők számára a vagyoni helyzetük, jövedelmük és gazdasági érdekeltségeik feltüntetését, még nem következik automatikusan, hogy az abban foglaltakat valaki rendszeresen összeveti más nyilvántartásokkal, korábbi adatokkal és az érintett vagyongyarapodásával.
Ezen változtathat az Integritás Hatóság új feladata. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére vonatkozó új szabályok 2026. augusztus 26-án léptek hatályba. Az Integritás Hatóság azóta önálló vagyonnyilatkozati vizsgálatot is indíthat. Ennek során azt ellenőrizheti, hogy az érintett eleget tett-e a nyilatkozattételi kötelezettségének, teljes és hiteles adatokat közölt-e, valamint történt-e olyan vagyonváltozás, amely a rendelkezésre álló információk alapján nem igazolható. A rendszer egyik legfontosabb kérdése azonban már ezt megelőzően felmerül: hogyan döntik el, kit érdemes megvizsgálni?
Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a vagyonnyilatkozati kötelezettség valamilyen formában körülbelül százezer embert érint. Ebbe a körbe közjogi tisztségviselők, politikusok, bírák és önkormányzati szereplők mellett olyan emberek is tartoznak, akik a hozzátartozójuk pozíciója miatt kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Utóbbiak köre önmagában több mint 99 ezer embert jelent, az ő vagyonnyilatkozataik nem nyilvánosak.
Ekkora tömeget évente teljes körűen ellenőrizni Biró szerint egyrészt lehetetlen, másrészt értelmetlen is lenne. A hatóság ezért kockázatértékelési rendszert dolgozott ki: nem minden nyilatkozatot kezelnek egyformán, hanem különböző mutatók segítségével próbálják meghatározni, mely ügyek igényelhetnek nagyobb figyelmet. Ennek első eredménye az a lista, amelyen 551, nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy szerepel a legmagasabb kockázati kategóriában.
