Lannert Judit és az érettségi problémái
A legfrissebb érettségi vizsgák során a magyar írásbeli feladatsorok a tavalyi évhez képest olyan jelentős változásokon mentek keresztül, melyek több szakértő, köztük Lannert Judit véleménye szerint is aggasztóak. Az oktatáskutató a T-Tudok Oktatáskutató Központ alapítója, aki két éve arra figyelmeztetett, hogy a rendszer nem csupán igazságtalan, hanem a gyerekek számára téves motivációkat is ad.
Lannert kifejtette, hogy a magyar diákok gyakran nem a tudásért tanulnak, hanem inkább a külső elvárások miatt, mint például az ötös osztályzat elérése vagy a szülői elvárások teljesítése. A tanulást tehát nem a tudásvágy, hanem a versenyhelyzet motiválja, így a diákok ahelyett, hogy együttműködnének, inkább a mások legyőzésére törekednek. „Nálunk azért tanul, hogy ő legyen az első. Tök mindegy, hogy milyen szinten első, csak legyen nála rosszabb” – fogalmazott.
Az érettségi vizsga átalakulása
Az érettségi vizsgák az elmúlt évtizedek során többször is átalakultak. Lannert emlékeztetett arra, hogy a kétezres évek elején az érettségi kétszintessé vált, a cél pedig a kompetenciaalapú oktatás megalapozása volt. Az új rendszer bevezetésénél arra törekedtek, hogy a diákok terhelése csökkenjen, miközben egyértelműen.az ismeretek fejlesztése volt a középpontban. Azonban a 2024-es érettségi vizsgák változásai elégtelenségüket mutatják, hiszen a visszanyúlás a konzervatív pedagógiai megközelítések felé nemcsak a diákokat rontja, hanem az egész oktatási rendszert befolyásolja.
A lexikális tudás előtérbe helyezése
A 2024-es magyar érettségi vizsga során bevezetett jellemzők közé tartoznak a hagyományos szövegértési feladatok mellett a lexikális tudást megkövetelő elemek, mint például a műveltségi teszt. Lannert kritizálta ezt a lépést, mivel az eddigi gyakorlat szerint a diákok szükségleteiket figyelembe vevő, készségfejlesztő feladatokkal találkozhattak, míg az új feladatsor struktúrája már nem kínálja ezt a lehetőséget.
Az esszéfeladatok közé egy új, témakifejtő esszé került, amelyet a diákok nem tapasztaltak az utóbbi évtizedekben, ezért a felkészítésük nem volt megfelelő. Lannert úgy véli, az oktatási politikák örök dilemmája, az ismeret és a kompetencia közötti választás, elengedhetetlen, hogy a diákok számára a releváns és hasznos ismereteket széles spektrumon bocsássuk rendelkezésre.
A társadalmi különbségek nagyobb szerepe az oktatásban
Az iskolai kereteknek biztosítania kellene a lehetőséget, hogy a diákok kreatív módon fejleszthessék tudásukat. A szövegértési feladatok csökkentése azonban hozzájárul ahhoz, hogy a diákok hátrányos helyzetbe kerüljenek, így a tanulás során tapasztalt társadalmi különbségek erősödnek. “Egyre inkább egy születési előnyre építünk, ahol a gyerekek vagy beleszületnek egy könyvekkel teli házba, vagy nem,”- világított rá Lannert Judit a problémára.
Az érettségi koncepciójában rejlő hibák sürgős megoldást követelnek, mivel a vizsgák nemcsak a diákokat, hanem Magyarország jövőjét is befolyásolják. Az oktatás nem csupán ismeretek átadását jelenti; egymásrautaltságra, együttműködésre és kreativitásra kell nevelni a fiatalokat, hogy a komplex világ kihívásainak megfelelően tudjanak reagálni.
