Nagyobb a Tejútrendszer, mint eddig gondoltuk
Új felfedezések révén a NASA szakértői arra a megállapításra jutottak, hogy a Tejútrendszer spirálkarjai sokkal távolabb nyúlhatnak, mint ahogyan azt korábban becsülték. A Chandra űrtávcső és az XMM-Newton műhold megfigyelésein alapuló új adatok alapján érdemes újragondolnunk galaxisunk struktúráját.
Ezeket a spirálkarokat, amelyek tele vannak porfelhőkkel, a gamma-kitörések közelében található gyűrűk vizsgálatával határozták meg. E gyűrűk a legfényesebb fényjelenségek közé tartoznak, és általában hatalmas csillagok összeomlásakor, vagy neutroncsillagok összeolvadásakor jönnek létre. Bár ezek az események rendkívül távol vannak a Földtől, a gamma-kitörésekkel összefüggő fény visszaverődik a spirálkarokban található porfelhőkről, létrehozva ezzel a röntgentartományban érzékelhető gyűrűket, amelyek átmérője jelzi a porfelhők távolságát.
A kutatók három spirálkar – a Perseus-, a Norma- és a Scutum–Crux-kart – vizsgálták, és megállapították, hogy a Norma- és a Scutum–Crux-karok távolsága körülbelül 10%-kal nagyobb, mint korábban hitték.
Ilaria Fornasiero, a kutatás társszerzője hangsúlyozta: a távolságok pontosítása kulcsfontosságú, mivel hatással van a Tejútrendszer tömegének becslésére is. Ezért mindenképpen érdemes újraértékelni galaxisunkat a friss információk tükrében.
További csillagászati hírek közé tartozik, hogy új anyagot azonosítottak a Plútón, valamint figyelték egy óriásgalaxis születését a távoli világűrben. Ezen kívül egy példátlan fotó készült a Tejútrendszer közepéről, valamint bizonyítékot találtak a feketelyuk-csillagok létezésére is.
