Kik kerülték el a Fidesz indítványát?
Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése újabb lendületet adott a hazai politikai diskurzusnak, miután elutasította a Fidesz által benyújtott, az Alaptörvény 16. módosításához kapcsolódó indítványt. A kérdéses módosítás a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) keretein belül számos milliárd forintnyi állami vagyon átcsoportosítását célozta, amelyet az Orbán-kormány kezdeményezett.
Az Alkotmánybíróság döntését a negyedik módosításra hivatkozva hozta meg, mely szerint a bíróságok nem gyakorolhatják a tartalmi kontrollt az alkotmánymódosításokról, csupán azok eljárási rendjét vizsgálhatják. Ezzel a lépéssel a testület megerősítette az elmúlt évtized politikai trendjeit, melyek a kormányzati hatalom koncentrációját célozzák, a jogi ellenőrzés csökkentésével.
Két alkotmánybíró, Polt Péter és Handó Tünde, nem értettek egyet a többségi döntéssel, hangsúlyozva, hogy a kérelmet érdemben meg kellett volna vizsgálni. Polt Péter, az Alkotmánybíróság távozó elnöke, aggodalmának adott hangot az indítvány elutasítása miatt, míg Handó Tünde szintén érdemi bírálat mellett érvelt.
Az Alkotmánybíróság előtt más éppen folyamatban lévő ügyek is állnak, például a Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére vonatkozó alkotmánymódosítás megsemmisítése, amelyről a bíróság eddig nem hozott döntést, ezt későbbre halasztotta.
Hack Péter, jogtudós arra figyelmeztetett, hogy az Alkotmánybíróság döntéseket hozhat, amelyek jelentős politikai következményekkel járhatnak, különös tekintettel az új államfő kinevezésére és az azt követő politikai környezet alakulására.
Ez a helyzet azt sugallja, hogy a politikai táj a következő hónapokban is zűrzavaros marad, mivel a jogi és politikai kérdések szorosan összefonódnak, és a közjóhoz való viszonyulás éles viták forrása lehet.
