Visszatérne Budapestre képzéseivel a CEU
A 2019-ben Bécsbe költözött Közép-európai Egyetem (CEU) bővítené budapesti jelenlétét – nyilatkozta Carsten Q. Schneider, az egyetem ideiglenes rektora és elnöke. Az intézmény szívesen indítana több képzést is Budapesten, amennyiben ez nem menne az oktatás minőségének rovására.
A CEU egyelőre nem folytat hivatalos tárgyalásokat a magyar kormánnyal, de mindkét oldal nyitott erre. „Mi is nyújtjuk a kezünket, ők is nyújtják a kezüket, csak éppen most rengeteg más dolguk van” – mondta Schneider.
Nyár elején, az intézmény 35. születésnapját ünneplő kerekasztal-beszélgetésen Rév István történész, a CEU Történelem tanszékének professzora arról beszélt, hogy a CEU-ból egy kétkampuszos egyetem lesz, amely Bécsben és Budapesten egyaránt diplomát adó programokat fog folytatni. A teljes visszaköltözés egyelőre nincs napirenden – szögezte le most a brit lapnak Schneider.
Az egyetem Bécsben jól működik, és egy esetleges budapesti bővítésnél arra is figyelniük kell, hogy a hallgatók számára ne váljon nehézkessé a két város közötti ingázás. A CEU-n jelenleg 103 országból érkező 1400 hallgató tanul.
A CEU-nak ma is van budapesti jelenléte: 312 munkatársa dolgozik a fővárosban, többségük adminisztratív területen, míg Bécsben 476-an dolgoznak, és valamennyi oktatási tevékenység ott zajlik. Schneider szerint a budapesti jelenlét megerősítése az akadémiai szabadság és az ellenálló képesség szimbóluma lehetne. Hangsúlyozta azonban, hogy ehhez az egyetemnek a magyar kormánytól független finanszírozásra és megfelelő politikai környezetre van szüksége.
A visszatérésről végső soron a CEU 13 tagú kuratóriuma döntene, amelynek tagja Soros György és fia, Alexander Soros is.
„Sorosista” egyetem
Az egyetem 2019-ben, az Orbán-kormány nyomására helyezte át fő tevékenységét Budapestről Bécsbe. A Soros György által 1991-ben alapított intézmény a felsőoktatási törvény módosítása miatt kényszerült arra, hogy felhagyjon a budapesti diplomakiadással, mivel az új módosítás kimondta, külföldi egyetem csak akkor működhet Magyarországon, ha származási országa is elismeri felsőoktatási intézményként, és ott is folytat képzést, ami a CEU esetében az Egyesült Államokat jelentette volna. Az úgynevezett Lex CEU-t az Európai Unió Bírósága 2020-ban jogellenesnek minősítette, de az ítélet már nem tudta visszafordítani a költözést.
Trumpi hatás
Az egyetem iránt az Egyesült Államokból is nőtt az érdeklődés: a mesterszakos hallgatók között most először az amerikaiak alkotják a legnagyobb csoportot, tíz százalékos aránnyal. Schneider ezt részben Donald Trump egyetemekkel szembeni politikájával magyarázta, amely miatt egyre több amerikai diák keres külföldön akadémiai szabadságot biztosító intézményeket.
Szakértő rektor
A német politológus Schneider a demokráciák és a rezsimátmenetek tanulmányozására specializálódott, a magyar politikai változásokról is szót ejtett a lapnak. Szerinte Magyar Péter sikeresen fordította Orbán Viktor ellen a korábbi kormány politikai eszközeit, de a valódi próba még hátravan: képes lesz-e a választási győzelem után olyan demokratikus rendszert építeni, amely a politikai versenyt és a többpártrendszert tartósan biztosítja?
Schneider szerint Magyarország akár a világ első „illiberalizmus utáni demokráciájává” is válhatna. Ugyanakkor óvatosságra intett, mivel a demokratikus rendszer kiépítéséhez más képességekre van szükség, mint egy korábbi, nem demokratikus berendezkedés lebontásához. Azt pedig csak az idő mutatja meg, hogyan reagál majd Magyar Péter, amikor csökken a támogatottsága, és politikai kihívókkal kell szembenéznie.
