Feljelentés a gödi Samsung-gyár környezetszennyezése miatt
Tordai Bence, a Párbeszéd frakció tagja, a Facebookon számolt be arról, hogy feljelentéseket tesz a gödi Samsung-gyár ügyében, amelyet a kormány éveken át súlyosan mérgezőnek tudott, mégsem záratta be. Az országgyűlési képviselő szerint a gyár mértéktelen vegyianyag-szennyezései komoly veszélyt jelentenek a dolgozók és a környék lakóinak egészségére.
Tordai Bence a Telex cikkére hivatkozva úgy fogalmazott, hogy a Samsung gyár környezetszennyezése már régóta nyilvánvaló, és a problémát számos civil szervezet, munkavédelmi hatóság és bíróság is vizsgálta. Kiemelte, hogy a gyár környezethasználati engedélyét 2024 tavaszán felfüggesztették, majd 2025 őszén teljesen megsemmisítették, azonban a gyár működését ez nem befolyásolta.
A politikus szerint az elmúlt években a Samsung gyár rutinszerűen mérgezte a környezetet, aminek tudatában volt a kormány. Tordai Bence hangsúlyozta, hogy a gyártási folyamatok során a cég hibás műszaki megoldásai miatt az eddigi ismereteket messze meghaladó szennyezést okoztak.
A kormány, meghatározó szerepet játszva ebben a helyzetben, nemcsak tétlen maradt, hanem továbbra is támogatta a gyár működését is. Tordai Bence emlékeztetett arra, hogy alig három hónappal ezelőtt jelentették be, hogy a Samsung további 133 milliárd forint állami támogatásban részesül, a gyár kapacitásának bővítésére, ami összesen körülbelül 200 milliárdra rúg azóta, hogy 2016 óta támogatást kaptak.
Tordai megjegyezte, hogy a kormány felelősssége nemcsak a környezetvédelmi törvények megsértésében rejlik, hanem abban is, hogy nem vonják felelősségre a felelősöket. A gyár ügyvédjei folyamatosan próbálják eltussolni azokat az adatokat, amelyek a szennyezéseket felfedik.
Más politikai szereplők, például Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese, szintén fellépett a gyár ellen, és a bűnözői praktikák megszüntetése érdekében akciót indított a gödi gyár bejáratánál, követelve az üzem azonnali bezárását.
Tordai Bence kijelentette, hogy a gödi Samsung-gyár körüli helyzet a rendszerváltás utáni legnagyobb környezeti botrány, amely a vállalatvezetés és a kormány közötti kapcsolat kétes mivoltát is megmutatja.
