Folytatódik a harc a szőlőföldek gyilkosai ellen
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), amely 2006 óta terjed Magyarországon, komoly fenyegetést jelent a szőlőművelés számára. A kártevő nem csupán a növények egészségére van káros hatással, hanem a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát is terjeszti. Jelenlegi védekezési lehetőségek között a közvetlen kémiai kezelés sajnos nem áll rendelkezésre, így a kártevő populációjának csökkentése alapvető fontosságú.
A kutatások során az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) egri esettanulmányt végezett, amely rámutatott arra, hogy a metszési gyakorlat nagyban befolyásolhatja az amerikai szőlőkabóca egyedszámát. A kutatás a 2022 és 2025 közötti időszakban zajlott egy Eger melletti, rovarölőszerektől védett Kékfrankos ültetvényen, ahol két szomszédos parcella közötti eltérő művelési módozatokat vetettek össze.
Az egyik területen a hagyományos ernyő-jellegű művelés, míg a másikon a kordonkaros és rövidcsapos módszer került alkalmazásra. A kutatás első éve után nem figyeltek meg jelentős különbséget a két parcella kabócaszáma között, azonban a következő években a különbségek egyértelművé váltak. Az ernyő-jellegű tőkeműveléssel művelt területen a 2023-as, 2024-es és 2025-ös években is magasabb kabócanépességet regisztráltak a kutatók, ami két évben statisztikailag is igazolható volt.
Az ernyő művelésű parcellákban a tőkék felépítésének elemzése azt mutatta, hogy itt jelentősen több 2-3 éves tőkerész maradt, amely alkalmas volt a kabóca tojásainak áttelelésére. Ezen kívül a tőkéken gyakran maradtak sarjhajtások is, amelyek táplálékul szolgáltak a kabócalárvák számára. Az optimálisnál nem megfelelően kialakított ernyő művelésű tőkék tehát sokkal több áttelelésre alkalmas felületet kínáltak, mint a kordonos és rövidcsapos művelés.
A növényvédő szerek használatának folyamatos csökkenése és a vegyszerek kedvezőtlen környezeti hatásai miatt egyre inkább előtérbe kerülnek a nem kémiai megoldások. Ebbe beletartozik a megfelelő tőkeművelés és metszési technikák alkalmazása. A kutatók hangsúlyozták, hogy a metszés végrehajtásának módja komoly hatással van az áttelelő kabócanépességnagyságára.
További kutatások szükségesek, hogy a jövőben azonosítani tudják azt az optimális tőkeművelési módot és fitotechnikai megoldásokat, amelyek a legkevésbé kedveznek az amerikai szőlőkabóca számára. A szakemberek javasolják a szőlőtermesztőknek és a hobbikertészeknek, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a metszési gyakorlatra, és ne hanyagolják el ültetvényeiket.
Az amerikai szőlőkabóca már szinte az egész országban elterjedt, beleértve Pannonhalmát, Csopakot és Eger környékét is, ahol a szőlőt károsító fitoplazma miatt elkerülhetetlenné vált a védekezési intézkedések bevezetése.
