Nyilvánosságra kerülnek a kórházi fertőzések adatai
Oroszi Beatrix, Magyarország országos tisztifőorvosa bejelentette, hogy néhány napon belül intézményi szinten is elérhetővé válnak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatai. A bejelentés a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) háttérbeszélgetésén hangzott el, ahol Oroszi hangsúlyozta az adatközlés fontosságát a betegbiztonság növelése és az egészségügyi ellátás minőségének javítása érdekében.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter júniusban már kifejtette, hogy szeptembertől nyilvánosságra hozzák az egészségügyi fertőzések adatait, ezzel a szakmai feladatokat az NNGYK-ra bízva. A közeljövőben elkészülő online felületen a lakosság számára is átlátható módon mutatják be az intézményekben zajló folyamatokat.
A tájékoztatón készült interaktív dashboard célja, hogy ne csupán a fertőzések számát mutassa be, hanem a tendencia- és gyakoriság-vizsgálat érdekében is lehetőséget biztosítson az adatok részletezésére. Oroszi Beatrix hangsúlyozta, hogy a közzététel nem a kórházak megbélyegzésére irányul, hanem a fertőzések nyomon követésére, hogy a hatékonyabb beavatkozások érdekében folyamatos figyelmet kapjanak a problémák.
A kórházi fertőzések olyan esetek, amelyek a betegfelvételt követően, az ellátás során keletkeznek. Ide sorolható például a műtéti sebfertőzés, a katéterezéssel összefüggő húgyúti fertőzés, a centrális vénás katéterhez köthető véráramfertőzés, a lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladás, valamint a Clostridioides difficile baktérium okozta fertőzések.
A tisztifőorvos kiemelte, hogy a kórházi fertőzések nem mindig jelentenek szakmai mulasztást, és jelenleg reálisan nem várható a teljes felszámolásuk. A cél nem a nulla esetszám elérése, hanem a megelőzhető fertőzések számának csökkentése a rendelkezésre álló eszközök maximális kihasználásával.
Becslések szerint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések legalább 20-30 százaléka megelőzhető lenne. A kórházak rangsorolása azonban szakmailag félrevezető lehet, mivel a tesztelés és az esetfelkutatás fokozott információt nyújt egy intézmény fertőzéseiről, míg a hiányos szűrés látszólag kedvezőbb adatokat eredményezhet.
Oroszi Beatrix hangsúlyozta, hogy a dashboard célja a mutatók komplex bemutatása, figyelembe véve a kockázati tényezőket. Az adatmegosztás feladata kihívást jelent a kormány és a hatóság számára, hiszen az információknak közérthető módon kell rendelkezésre állniuk, hogy a lakosság megfelelően értelmezze, és ne félreértse azokat.
