Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság az orvosi ügyeleti rendszer szabályozását
Az Alkotmánybíróság legújabb döntésében alaptörvény-ellenesnek minősítette az orvosi ügyeleti rendszer korábbi szabályozásának egyes aspektusait, különösen a 2023. január 1. és 2025. július 16. között hatályos rendelkezéseket. A testület a Medicalonline.hu információi szerint a jogszabályok megsértésére hívta fel a figyelmet, mondván, hogy a miniszteri rendelet nem biztosított megfelelő jogi keretet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének szervezésére.
A vizsgált ügy a felnőtt háziorvosi ellátás működési engedélyével kapcsolatos közigazgatási perből indult. Az eljáró bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel úgy ítélte meg, hogy a háziorvosok és házi gyermekorvosok ügyeleti kötelezettségét szabályozó törvények több ponton is sértették az Alaptörvényt.
Az indítványozó bíróság különféle kifogásokat emelt, beleértve a jogbiztonság, a szerződéses szabadság, az emberi méltóság, valamint a tulajdonhoz és a testi-lelki egészséghez való jog sérelmét. Az Alkotmánybíróság végül az ügyészség álláspontját ezúttal a jogbiztonság sérelmének fundamentuma alapján támogatta, megállapítva, hogy a szabályozás olyan szerződéskötési kötelezettséget írt elő az orvosok számára, amelynek több részlete is tisztázatlan maradt.
Ha az orvos nem kötötte meg a szerződést, tisztázatlan feltételek mellett számíthatott hátrányos jogi következményekre. A határozat arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyeleti rendszer átalakítása nem lehet alapvető intézményi változás, amely előreláthatatlan miniszteri közleményekre épít, és amelynek részletes jogi garanciák nélkül kellene működnie.
A testület által emelt főbb kritikák közt szerepelt, hogy a jogszabályok nem határozták meg a szerződéskötési részleteket, beleértve a kötelező tartalmi elemeket és a szankciók alkalmazásának körülményeit is. A döntést Patyi András vezette, míg Handó Tünde különvéleményt csatolt a határozathoz.
