A magyar közlekedéstörténet mérföldkövei
Idén különleges eseményt ünnepel a magyar közlekedéstörténet, hiszen 140 éve, 1886. január 29-én indult útjára Carl Benz első szabadalmaztatott gépkocsija. Ezen a jeles napon emlékezhetünk meg arról is, hogy pontosan 125 éve, 1901 júniusában, Budapest rendőrfőkapitánya, kihirdette az első automobil-rendeletet, amellyel megkezdődött a közúti közlekedés jogi keretek közé szorítása. Azóta a közlekedés fejlődése és a kapcsolódó jogszabályok születése rendre új kihívások elé állította a társadalmat.
A kezdetek
Carl Benz találmánya, a Motorwagen, mely népszerűsítésre 1889-ben a párizsi világkiállításon debütált, forradalmi hatással volt az utazás módjára. Az Osztrák–Magyar Monarchiában 1892. november 26-án, Hatschek Béla, egy budapesti optikus – aki Benz autójának első magyar tulajdonosa volt – új lehetőségeket nyitott meg a közlekedés világában. Míg Benz hódító útjára indult a világban, addig a magyar fővárosban fokozatosan kezdtek megjelenni az autók; a gépkocsik első engedélyezésére 1897 tavaszán került sor.
A szabályozás megkezdése
A közlekedés viszont nem maradhatott a véletlenre, ezért a budapesti rendőrség 1901-ben a forgalom szabályozására lépéseket tett. A rendelet értelmében a főváros területén közlekedhessen csak az az autó, amelyet a szakbizottság „forgalomképesnek” nyilvánított. A rendelet kitért a maximális sebességekre is, így a széles utcákon 15 km/órás, keskenyebb utcákon 10 km/órás, míg kültelken 30 km/órás sebességet engedett meg. A szakszerű közlekedéshez pedig a járművek megfelelő lámpákkal és hangos kürttel történő felszerelése is elengedhetetlen volt.
Az első nemzetközi megállapodás
1909-re a technikai fejlődés és a kihívások egy új nemzetközi gépjármű közlekedési egyezmény megalkotásához vezettek, amelyhez az Osztrák–Magyar Monarchia is csatlakozott. E merész előrelépésnek köszönhetően a közúti közlekedést egy átfogó jogszabályi keret kezdte meg. 1910-ben jelent meg az első rendszabálygyűjtemény, az ős-KRESZ, amely megalapozta a jövőbeli közlekedési normákat.
A jogszabályok modernizálása
A közlekedési szabályozás nem állt meg az 1910-es években, ugyanis a következő évtizedekben számos új jogszabályt vezettek be, hogy alkalmazkodni tudjanak a gépjárműtechnika fejlődéséhez. 1926-ban a Párizsban aláírt nemzetközi egyezmény tovább fejlesztette a közlekedési normákat, míg 1929-ben Magyarországon a Közlekedésrendészeti Kódex bevezetésével a KRESZ előzményei kerültek érvénybe.
A modern közlekedést az új jogszabályok mellett a közlekedési kultúra is formálta, így több mint száz éves fejlődéssel mi is szembesülhetünk a mindennapos közlekedés során. A 20. század közepére a gépkocsik számának folyamatos növekedésével a szabályozásnak is alkalmazkodnia kellett az új körülményekhez.
A mai KRESZ
A KRESZ napjainkban, a 1976-tól hatályos szabályozásnak köszönhetően, lényegében megőrizte alapjait, ugyanakkor a körülmények folyamatos változása a joganyagra is hatással volt. Az utóbbi években több kisebb módosítás történt, de az alapvető közlekedési normák igazán tartós elemei maradtak a mindennapi életünknek.
Ma, a globális közlekedési kihívások erejében az új KRESZ várható frissítésekkel ugyan teret nyerhet, de a múlt értékeinek megőrzésével folytatódik a magyar közlekedés fejlődése. Az évfordulók nem csupán emlékezésre, hanem az új kihívásokra való felkészülésre is lehetőséget adnak.

