Kutatás: a hálapénzt kiszorították, a protekciót nem
Az egészségügyben tapasztalható korrupcióról készített kutatást a K-Monitor a Magyar Orvosi Kamarával. A felmérésben közel kétezer orvos vett részt, akiket egyebek mellett arról kérdeztek, mit gondolnak a magánellátásról, és hogy valóban eltűnt-e a rendszerből a hálapénz.
A válaszokból egy olyan egészségügy képe rajzolódik ki, amelyből a borítékot nagyrészt sikerült kiszorítani, a protekciót és a magán- és közszféra összefonódását azonban nem.
Nem lazsálnak az orvosok
A magyar egészségügyről szóló vitákban visszatérő állítás, hogy a közellátás azért teljesít gyengén, mert az orvosok nem dolgozzák le a munkaidejüket, miközben a magánpraxisukat építik. A megkérdezett orvosok ezt visszautasítják.
A válaszadók 61 százaléka szerint az állami ellátásban dolgozók bérezése nem áll arányban a munkaterheléssel és a felelősséggel. A szakdolgozók bérezését 90 százalék tartja nem megfelelőnek. Míg a csak közszférában dolgozó orvosok 25 százaléka elégedett a bérével, a magánszférában ez az arány 51 százalék.
Az orvosok 82 százaléka szerint nincsenek hatékony, teljesítményalapú értékelési rendszerek. 69 százalékuk szerint a vezetői pozíciókat gyakran nem teljesítmény, hanem lojalitás alapján töltik be, 63 százalék szerint pedig az előrejutás a személyes kapcsolatokon múlik.
A „lazsálásról” szóló állítást csak 21 százalék fogadja el, azt viszont 44 százalék gondolja, hogy ha valaki mégsem tölti ki a munkaidejét, afölött az intézmények szemet hunynak.
Szakmailag nem jobb a magánellátás
A válaszadók 68 százaléka érzékelt már olyat, hogy egy kórházi osztályon párhuzamosan zajlik köz- és magánellátás. Rendszeres esetekről 22 százalékuk számolt be. A kitöltők 19 százaléka maga is dolgozik mindkét szektorban.
Azt, hogy a magánellátás szakmailag jobb minőséget nyújtana, mindössze 14 százalék osztja. Abban viszont széles a konszenzus, hogy a magánszektorban könnyebb a munkavégzés: 84 százalék szerint komplikáció esetén a beteg visszakerül az állami rendszerbe, 74 százalék szerint a komplikáltabb eseteket a magánellátás gyakran nem is vállalja el.
Közel minden második orvos szerint előfordul, hogy a bevétel érdekében indokolatlan vizsgálatokat végeznek a magánszektorban. A válaszadók 39 százaléka gondolja úgy, hogy egyes szereplők a közszféra erőforrásait magáncélra használják.
Hálapénz utáni korszak
Az orvosok 31 százaléka szerint a hálapénz mára gyakorlatilag megszűnt, 61 százalék szerint létezik még, de ritka, és csak 8 százalék tartja rendszeresnek.
A szülészet-nőgyógyászatot a szigorítás előtt az orvosok 94 százaléka tartotta hálapénzzel fertőzött területnek, ma ez az arány 29 százalék. A sebészetnél 91-ről 23, a fekvőbeteg-ellátásban 82-ről 11 százalékra esett ez az arány.
Az orvosok mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy a jó ellátáshoz ma kizárólag a formális szabályok szerint lehet hozzájutni. A többség szerint a rendszer alapvetően formálisan működik, de a kapcsolatok számítanak.
Celebek és protekció
A megkérdezettek háromnegyede szerint gyakori, hogy celebritások és közéleti szereplők soron kívüli vagy VIP-ellátást kapnak. 73 százalék szerint az ismerősök, rokonok soron kívüli ellátása is gyakori, 70 százalék szerint pedig az orvosválasztásban élvezett kapcsolati előny.
A szívességi várólista-módosítást 42 százalék látja gyakorinak, hálapénz reményében végzett indokolatlan kezelést pedig 8 százalék. A protekció mára jóval elterjedtebb jelenség, mint a pénzmotivált visszaélések.
Az orvosok 35 százaléka szerint a betegek társadalmi vagy anyagi helyzete érdemben befolyásolja az ellátás minőségét.
