Marine Le Pen pártja megnégyszerezte szenátorai számát
A franciaországi részleges szenátusi választásokon vasárnap a jobboldal megerősítette többségét a felsőházban, Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) pedig jelentősen előretört.
A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés 15 helyet szerzett a szenátusban, ezzel megnégyszerezte korábbi szenátorainak számát, alig hét hónappal a köztársasági elnökválasztás előtt, amelynek felmérések szerint egyik nagy esélyese Marine Le Pen.
A pártnak eddig 3 szenátora volt, most 9 újabb helyet szerzett meg, szövetségese, a Jobboldali Unió a Köztársaságért (UDR) pedig 3 mandátumot.
A parlament hagyományosan jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának több mint felét, 178 szenátort választottak újra vasárnap hat évre. A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett módon, egy mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből álló elektori testület választja.
Első alkalommal fordul elő a Nemzeti Tömörülés történetében, hogy szövetségeseivel együtt önálló csoportot alkothat a szenátusban – írta a párt elnöke, Jordan Bardella az X közösségi oldalon. Az önálló frakcióhoz tíz szenátorra van szükség.
„Ez egy történelmi győzelem, és egy jelentős előrelépés, amelyet megtettünk” – írta ugyanott az elnökválasztás előtti utolsó megmérettetésről Marine Le Pen, aki üdvözölte az „általános áttörést”, amely megerősíti „a Nemzeti Tömörülés beágyazódásának felgyorsulását az ország egész területén”.
Az RN a 2024-es nemzetgyűlési választásokon a legnagyobb párttá vált a képviselők számát tekintve az alsóházban, 119 képviselővel. A vasárnapi eredmény jelentősége elsősorban az, hogy az önálló szenátusi frakció több megszólalási időt és további forrásokat biztosít Marine Le Pennek az elnökjelöltséghez.
Bár a szélsőjobboldal főként a hagyományos jobboldaltól tudott szenátori helyeket elvenni, a Köztársaságiak és centrista szövetségeseik megerősítették többségüket a felsőházban, s elnökjelöltjük, Bruno Retailleau egykori belügyminiszter is megőrizte szenátori helyét. A korábbi 231 fős jobboldali többség 224-re csökkent, de továbbra is meghatározó maradt.
A második legnagyobb csoportot változatlanul a baloldali pártok alkotják. A radikális baloldal – amelynek vezetője, Jean-Luc Mélenchon a felmérések szerint a második helyen jutna be az elnökválasztás második fordulójába, ha most tartanák a voksolást – azonban csak egyetlen mandátumot tudott megszerezni a szenátusi választásokon.
