Rogán Antal és több volt igazságügyi miniszter is nyilatkozatra kötelezett a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság előtt
A végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság a parlament honlapjára feltöltött dokumentum szerint összesen 65 embertől kérne nyilatkozatot. A Toroczkai László (Mi Hazánk) vezette testület a Schadl György nevével fémjelzett korrupciós ügyhöz kapcsolódva hallgatna meg többek között végrehajtói kar vezetőket, egykori és jelenlegi igazságügyi minisztereket, államtitkárokat, valamint a Schadl-ügy szereplőit.
A nyilatkozattételre kötelezettek között szerepel Schadl György volt végrehajtói kari elnök, Völner Pál volt igazságügyi államtitkár, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, valamint Nagy Ádám, Rogán korábbi kabinetfőnöke és Rehák Róbert vállalkozó, a Schadl-ügy vádlottja. Írásban kell nyilatkoznia Rogán Antal feleségének, Rogán Barbarának, illetve Schadl György feleségének, Schadl-Baranyai Helgának.
A felügyeleti szervek egykori és jelenlegi illetékesei közül meghallgatnák Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Navracsics Tibor, Trócsányi László, Varga Judit és Tuzson Bence volt igazságügyi minisztereket, Répássy Róbert, Jeney Orsolya és Czepek Gábor volt államtitkárokat. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának volt és jelenlegi elnökét, Biró Marcellt és Nagy Lászlót szintén szóbeli meghallgatásra kötelezik, míg mások mellett Dávid Ibolya volt igazságügyi minisztertől írásbeli tájékoztatást várnak.
Írásban kérnek tájékoztatást Czine Ágnes alkotmánybírótól, valamint gyermekeitől, Fiedler Bálinttól és Fiedler Laurától, akik önálló bírósági végrehajtóként dolgoznak, és akiknek neve felbukkant a Schadl-ügy nyomozati anyagaiban. A testület a jelenlegi végrehajtási rendszer kialakulását az 1990-es évekig visszamenően vizsgálná.
A bizottság feladata, hogy megvizsgálja, a végrehajtási rendszer jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működésének hiányosságai miként járultak hozzá a végrehajtási ügyek számának jelentős növekedéséhez, az adósságspirálok kialakulásához, valamint az adósokat érintő társadalmi és egzisztenciális kiszolgáltatottság fokozódásához. Feltárja azt is, hogy a végrehajtói kinevezési rendszer, a díjazási és költségelszámolási szabályok, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működése, a szabályozási rendszer egésze, továbbá az igazságügyi igazgatás és felügyelet gyakorlata milyen módon tehette lehetővé korrupciós kockázatok, összeférhetetlenségi helyzetek, politikai befolyásolási mechanizmusok és egyéb rendszerszintű visszaélések kialakulását.
A testület meghatározza, hogy a végrehajtási rendszer működésével összefüggésben mely állami, felügyeleti, kamarai vagy egyéb intézményi szereplőket terheli politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságok és visszásságok kialakulásáért, és javaslatot tesz a szükséges jogalkotási, szervezeti és intézményi intézkedésekre egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítása érdekében.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye a végrehajtókhoz kapcsolódik. A fő vádpont lényege szerint Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot – adott át Völner Pálnak, aki ezért a pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók volt elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére, előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták.
