Emelkedik az első gyermek vállalásának átlagéletkora Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első gyermek vállalásának átlagéletkora az elmúlt években folyamatosan emelkedett, 2025-ben 29,47 év volt. Ez az eltolódás hosszabb távon a lehetséges születések számának csökkenését vetíti előre, és hatással lehet a meddőségi ellátást igénybe vevő páciensek számára és életkori összetételére is.
Javuló terhességi arányok a meddőségi kezelésekben
A Humánreprodukciós Igazgatóság közzétette a hazai asszisztált reprodukciós központok 2024–2025. évi mutatóit. Az adatok szerint a friss- és fagyasztottembrió-beültetésekre vetített terhességi arány az egész országban mintegy 3 százalékkal emelkedett: 32,26 százalékról 35,03 százalékra. A kizárólag a fagyasztottembrió-transzferre vetített terhességi arány 28,39 százalékról 31,50 százalékra nőtt.
Az ikerszülések aránya 2024-ben 8,10 százalék volt, ami jóval a nemzetközi 13 százalékos célérték alatt marad. A több embrió egyidejű beültetése miatt kialakuló ikerterhességeknél ugyanis minden komplikációnak nagyobb a kockázata.
Jelentős különbségek az egyes intézetek között
A 2025-ös friss embrióbeültetés utáni terhességi arány 23,4 és 50,4 százalék között mozgott, míg a fagyasztottembrió-beültetés utáni terhességi arány 13,2 és 53,6 százalék között alakult a vizsgált 13 intézetben. A frissembrió-beültetésre vetített arányok a győri intézetben, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Osztályán és Asszisztált Reprodukciós Centrumában voltak magasabbak, a kútvölgyi, kaposvári és angyalföldi intézetekben pedig alacsonyabbak. A fagyasztottembrió-transzferek esetében az SE ARO, Győr és Szeged teljesített a legjobban, míg Kaposvár, a kútvölgyi intézet és Pécs az alacsonyabb értéktartományba tartozott.
A 13 intézet közül 9-ben javult mind a friss-, mind a fagyasztottembrió-beültetésre vetített terhességi arány az előző évi adatokhoz képest. Az okok között szerepel, hogy eltörölték az embrióbeültetések közötti kötelező három hónapos várakozási időt, és közfinanszírozott formában is elérhetővé váltak olyan diagnosztikai és műtéti eljárások, amelyek korábban csak a magánellátásban voltak elérhetők.
Elmaradás az európai átlagtól
Bár a magyar reprodukciós ellátás hatékonysága javuló tendenciát mutat, nemzetközi összehasonlításban még mindig le vagyunk maradva. 2024-ben itthon az átlagos kumulatív élveszülési ráta 26,4 százalék volt, ami egy évre vetítve mutatja meg az asszisztált reprodukciós eljárásokból történt szülések és az adott időszak alatt történt petesejtleszívások arányát. Egyes centrumokban a becsült kumulatív élveszülési ráta 40 százalék felett alakul, míg máshol 17-19 százalék körüli.
Európai összehasonlításban három teljes kezelési ciklus alatt 2023-ban az élve születési ráta megközelítette a 37 százalékot. Ettől a magyarországi átlag még elmarad, amiben szerepe lehet annak is, hogy bizonyos új megoldásokat még nem használnak itthon – ilyen például a petesejt-donáció.
Csökkenő szülőképes korú népesség
A KSH adatai szerint 2011-hez képest 2025-ben a szülőképes korú nők száma jelentősen csökkent: a 15–49 éves korosztályban 13 százalékkal, míg a családalapítás szempontjából biológiailag ideálisnak tekintett 20–39 éves korosztályban közel 22 százalékkal. A meddőségi ellátásban a 35 évnél idősebbek felülreprezentáltak, ami azért probléma, mert az idősebb páciensek körében az elérhető eredményesség alacsonyabb, mint a biológiailag ideálisabb életkorban lévő korcsoportok esetében.
2025-ben 616-tal kevesebb petesejtleszívás történt, mint 2024-ben.
