A kegyelmi botrány az interneten – hogyan semmisült meg az „erkölcsi alap”, amire a Fidesz épített?
A kegyelmi botrány nemcsak a Fidesz erkölcsi alapját semmisítette meg, hanem arra is rámutatott, mekkora politikai erőt képvisel a felháborodás, a félelem és a bizalomvesztés a digitális nyilvánosságban. A közösségi média korában egyre inkább az kerül előnybe, aki képes felismerni és politikai erővé formálni a társadalom érzelmi reakcióit.
Ismert tény, hogy a digitalizáció átalakította a politikai kampányokat, a hangsúly a hagyományos tömegmédiáról és a fizikai jelenlétről az online térre helyeződött át. Ezzel az evidenciával a Fidesz-KDNP is tisztában volt, de a digitalizáció kihívásaira mégsem tudott ugyanolyan rugalmasan reagálni, mint a Tisza.
Orbán Viktor tudta, hogy pártja hátrányban van, ezért keresett ellenszert a Facebook-on megjelenő vélemények tömegével szemben. Azonban a megoldásnak szánt digitális polgári körök (DPK) nem hozták meg a kívánt eredményt: az internet népe egyre kritikusabbá vált, megerősítette és hitelt adott a vádaknak, amiket az ellenzék hangoztatott. Csődöt mondtak azok a manipulációs technikák, melyektől a FIDESZ a 2022-es tapasztalatok alapján a közhangulat megváltozását remélte (karaktergyilkosságok, háborús riogatás). Ebben szerepet játszott, hogy az EU szigorúbb szabályokat vezetett be a politikai reklámokra.
Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy az ellenzék médiafölényét a közösségi oldalakon nemcsak tények és racionális érvek támogatták. A kommentelők az érzelmeikre is hallgattak. Ez előrevetítette már 2024 februárjában a kegyelmi botrány fogadtatása, és az általa generált médiavisszhang.
