Az SZFE kuratóriumának új elnöke is reagált Cserhalmi György kritikájára
A Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának élére frissen kinevezett Kovács András Bálint filmesztéta csütörtök reggel a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában beszélt a testület előtt álló feladatokról. Elmondása szerint a kuratórium munkáját kettős misszió határozza meg: egy hivatalos és egy társadalmi jellegű feladat. A hivatalos megbízatás az alapítvány felszámolására és kitisztítására vonatkozik, a társadalmi megbízás pedig az egyetem legitimitásának visszaszerzésére.
Az elnök felidézte a 2020-as időszakot, amelyet „erőszakos hatalomátvételként” írt le. Emlékeztetett rá, hogy ekkor a pedagógusok többsége távozott: vagy elbocsátották őket, vagy saját elhatározásból álltak fel. Ennek következményeként a jelenlegi vezetésben, a rektorban és az oktatói karban sem a hallgatók, sem a szélesebb nyilvánosság nem bízik meg.
Hangsúlyozta, hogy a kuratóriumnak nincs jogköre a szenátus lemondatására, és ezt nem is tervezik megtenni, hiszen egy ilyen lépéssel pont azt az egyetemi függetlenséget tipornák lábbal, amelyet megoltalmazni igyekeznek. Céljuk egy olyan intézmény újjáépítése, amely ismét élvezi a közbizalmat. A szenátus delegáltjaiként a kuratóriumba bekerülő új tagok kapcsán megjegyezte: a jelek szerint ők sem a korábbi status quo fenntartásában érdekeltek, így bizakodó a jövőbeni közös szakmai munka sikerességét illetően.
Cserhalmi György korábbi kritikus hangvételű, „ejtőernyősöket” emlegető levelére reflektálva a kuratórium elnöke elmondta, hogy a művész szóhasználatát pontatlannak tartja. Úgy véli, ezt a kifejezést a köznyelvben inkább azokra a megbukott vagy pozíciójukból elmozdított politikusokra szokták alkalmazni, akik alacsonyabb szinten kapnak pozíciót, de ugyanazoktól.
Saját kinevezésének hátteréről elárulta, hogy júliusban kizárólag kuratóriumi tagságra nyújtotta be a pályázatát, hiszen elnöki posztra nem is lehetett jelentkezni. Úgy tudja, a szenátus által összeállított jelöltlistán eredetileg nem szerepelt a neve, így számára is rejtély, pontosan milyen folyamat révén került fel a névsorra, és hogyan választották meg végül elnöknek.
Az egyetem tervezett átvilágításával kapcsolatban kiemelte, hogy a szakmai alkalmasság ellenőrzése is a folyamat szerves része lesz. Ezen a téren nagymértékben számítanak a diákok visszajelzéseire, akik már eljuttattak egy jelzést a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz. Ebben a dokumentumban a hallgatók kétségbe vonták egyes tanárok felkészültségét. A kuratórium ezt a panaszt alaposan ki fogja vizsgálni, ahogyan az elmaradt kurzusok ügyét és az egyetemi akkreditáció elhúzódásának okait is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába olyanok is bekerültek, akiket a több szakmabeli által illegitimnek nevezett és az egyetem fideszes elfoglalásához, illetve Vidnyánszky Attilához köthető szenátus jelölt. Augusztusban több mint 180 filmes – köztük Cserhalmi György, Jakab Juli és Reisz Gábor – nyílt levélben követelt független vezetést a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek. Cserhalmi György hétfőn Nagy Ervinnek üzent az SZFE kapcsán, azt írta, ami most történik az SZFE-n, azt az Antall-kormány idején „ejtőernyőzésnek” hívták. A kulturális államtitkár azóta reagált az augusztus 20-án a Magyar Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett színésznek, azt írta, közös felelősségük, hogy elhagyják a régi reflexeket.

