Aszódi Attila álláspontja a Paksi Atomerőmű leállításáról
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért korábban felelős kormánybiztos, a Portfolióban megjelent cikkében részletesen kifejti, hogy miért indokolt a paksi atomerőmű leállítása. A cikkben hangsúlyozza, hogy a rendkívüli időjárási körülmények, különösen a hőség és a Duna alacsony vízszintje, komoly hatással vannak a dunai hűtésre támaszkodó atomerőművekre. A helyzet súlyosságát tükrözi, hogy vasárnap hajnalra már csak egy turbina működött az atomerőmű nyolcból.
Aszódi véleménye szerint a probléma gyökerei nem csupán a Duna vízhozamában rejlenek, hanem elsősorban a nagyon alacsony vízszintben. Az atomerőművek hatalmas mennyiségű hűtővizet igényelnek: Pakson a négy blokk körülbelül 6000 MW hőenergiát termel, ám ebből csak 2000 MW alakul át villamos energiává. A fennmaradó hőmennyiséget el kell vezetni, amihez a kondenzátorok másodpercenként mintegy 100 köbméter vízet használnak.
Noha a Duna körülbelül 740 m³/s-os vízhozama még elegendő lenne, Aszódi figyelmeztet arra, hogy a vízszint annyira lecsökkent, hogy ez már veszélyezteti a kondenzátorok működését. Kb. a vízkivételi műnél a vízszint már a szivattyúk biztonságos üzeméhez szükséges minimum közelében tartózkodik, és a szűrőrendszer működése is további vízszintcsökkenést okoz. E helyzet miatt az erőmű kénytelen volt fokozatosan leállítani a turbinákat.
Aszódi hangsúlyozza, hogy ha a vízszint tovább csökken, elkerülhetetlen lehet az utolsó működő turbina leállítása, ám megnyugtatóan kifejti, hogy ez önmagában nem jelent nukleáris biztonsági veszélyt, mivel a hűtőrendszerek elkülönülnek a biztonsági hűtőrendszerektől. A reaktorok hűtését egy háromszoros redundanciával kiépített biztonsági hűtővízrendszer biztosítja, amely szükség esetén dízelgenerátorokról is működtethető.
Ugyanakkor Aszódi figyelmeztet, hogy a rendkívül alacsony vízállás már ezt a biztonsági rendszert is érintheti, mivel csak néhány centiméteres biztonsági tartaléka maradt a rendszernek. A helyzet kezelésére a „Pajtás” úszó szivattyúkat is aktiválhatják, amelyek vészhelyzetben közvetlenül a biztonsági hűtőrendszer szívóoldalára juttatnak vizet. Összesen tizenkét ilyen szivattyú és további tartalékegységek állnak készenlétben, hogy akár hetekig biztosítsák a reaktorok folyamatos hűtését.
A szakember kiemeli, hogy a jelenlegi helyzet nem nukleáris balesetveszélyt, hanem jelentős ellátásbiztonsági kihívást jelent. Az ország villamosenergia-rendszeréből komoly kapacitás esik ki, ami azt jelenti, hogy különösen fontos az energiafogyasztás csökkentése, valamint a vízügyi és energetikai szakemberek szoros együttműködése. Az extrém alacsony vízállás ugyanúgy különleges esemény, mint egy nagy árvíz, de a kezelése hasonló komoly erőforrásokat és felkészültséget igényel.
