EU-szankciók az erőszakos izraeli telepesek ellen: Magyar kormány új álláspontja
Az Európai Unió hétfőn büntetőintézkedéseket vezetett be a szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában élő palesztin lakosokat zaklatnak és erőszakos akciókat hajtanak végre. A változásokat a frissen hivatalba lépett magyar kormány támogatása tette lehetővé, amely korábban akadályozta a telepesek megbüntetésére irányuló intézkedések elfogadását.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője, hangsúlyozta, hogy az új intézkedések következményekkel járnak az erőszak és a szélsőségesség szempontjából. Az EU által bevezetett intézkedések vagyonbefagyasztást és utazási tilalmat is tartalmaznak, és érinteni fogják a Hamász-tagokat is, mivel a Hamászt az EU terrorszervezetként tartja nyilván.
Thameen Al-Kheetan, az ENSZ emberi jogi szóvivője, nemrégiben Izrael állam cselekedeteit jogellenes telepes terjeszkedésnek és a palesztin területek annektálásának nevezte. Ciszjordániában körülbelül 3 millió ember él, és ezek közül minden negyedik először tapasztalja meg a megszállás következményeit az 1967 óta tartó helyzet következtében. Az erőszakos telepes támadások az utóbbi két hónapban újra felerősödtek.
Magyar Péter támogatja a szankciókat
A szankciós intézkedések bevezetése érdekében Magyar Péter miniszterelnök nyilatkozott, hogy a kormány támogatja a büntetőintézkedések életbe lépését. Az EU korábban már elrendelt szankciókat erőszakos izraeli telepesek ellen, 2024-ben például öt személyt és három szervezetet büntettek meg, akik a palesztinok ellen elkövetett emberi jogi visszaélésekért voltak felelősek.
Az új szankciók eddig elmaradtak, mivel Orbán Viktor, a korábbi miniszterelnök, megakadályozta a kormány kapcsolatrendszere miatt. Magyar Péter kormányának politikája azonban változást hoz, amely a korábbi patthelyzetből való elmozdulást jelenti.
Újabb lépések a szankciók bevezetése érdekében
Az EU a szankciók mellett más intézkedéseket is fontolóra vesz, például kereskedelmi tilalmak bevezetését az izraeli telepekről származó termékekre, valamint magas importvámok kivetését, amelyek megnehezíthetik a kereskedelmet. Ezek az intézkedések azonban elfogadáshoz egyhangú támogatást vagy minősített többséget igényelnek, ami további nehézségeket jelenthet.
Több európai ország már korábban is arra szólított fel, hogy szakítsák meg a gazdasági kapcsolatokat Izraellel, a háborús bűncselekmények miatt folytatott gyakorlattal összhangban. Spanyolország, Írország és Szlovénia együttesen javasolták a társulási megállapodás felfüggesztését, és konkrét személyek, mint Itamar Ben-Gvir és Bezalel Smotrich, izraeli miniszterek szankcionálását is kezdeményezték.
Izrael reakciója az új szankciókra
Gideon Szaár, izraeli külügyminiszter, aki szoros kapcsolatokat ápolt a távozó magyar külügyminiszterrel, elítélte a szankciókat, amelyeket szerinte a politikai nézetek miatt hoztak meg, minden alap nélkül. Azt állította, hogy Izrael jogai sérthetetlenek, utalva a zsidó nép földjével kapcsolatos történelmi jogaira.
