Euro bevezetése: Zsiday Viktor elemzése
Magyarországnak reális esélye van az euró bevezetésére a következő években, de ennek kritikus feltételei vannak – emeli ki Zsiday Viktor, aki részletesen megvizsgálta, milyen forintárfolyam mellett lenne célszerű az euró bevezetése, hogy ezzel hosszú távú gazdasági károkat elkerüljünk.
A befektetési szakember rámutat, hogy két ellenérdek ütközik: az egyik az alacsony infláció, amely erős forintárfolyamot követel meg, míg a másik az export szempontjából kedvezőbb, gyengébb forintot preferál. Zsiday részletes blogbejegyzésében arról értekezik, hogy ha a bevezetés mellett döntünk, milyen pénzügyi feltételek szükségesek a sikeres átmenethez.
Kompromisszum keresése
A szakértő hangsúlyozza, hogy a külső gazdasági körülmények, például egy esetleges olajárrobbanás, kiemelkedő szerepet játszanak az árfolyamok alakulásában. Ilyen helyzetben a forint felértékelése elkerülhetetlenné válik, viszont kedvezőbb környezet esetén a nyomás mértéke csökkenthető.
Hasonlóságok más országokkal
Zsiday Viktor a Numbeo összehasonlító statisztikái alapján elemezte a hasonló fejlettségű exszocialista országok árképzését. Ha feltételezzük, hogy ezek az országok hasonló árszínt tudnak nyújtani, akkor a következő forint-euró árfolyamok lennének megfelelőek a magyar főváros árszínvonalához viszonyítva:
- Bukarest: 439
- Zágráb: 363
- Ljubljana: 341
- Pozsony: 347
- Varsó: 369
- Prága: 336
- Szófia: 399
Átlagosan 359 forintos árfolyam adódik, ez Romániát is beleszámolva 371-re nő. Ha figyelembe vesszük, hogy a fejlettebb országokban magasabb az árszint, a következő egyensúlyi árfolyamok adódnak:
- Bukarest: 450
- Zágráb: 371
- Ljubljana: 407
- Pozsony: 341
- Varsó: 394
- Prága: 409
- Szófia: 357
Ezek átlagában a 390 forint, Romániától eltekintve pedig 380 forintos árfolyam jelenik meg. Zsiday véleménye szerint a bevezetéskori árfolyamnak a 360-380 forint közötti sávban kellene mozognia.
Pénzügyi kilátások
A következő években várhatóan jelentős euróforrások érkeznek Magyarországra, ami tovább erősíti a forint felértékelődését. A hazai megtakarítók is fokozottan vásároltak eurót, amelynek egy részét most, ha a helyzet kedvező lesz, szeretnék forintra váltani.
Az ehhez szükséges feltételek között szerepel a kamatlábak soron következő csökkentése, amennyiben az inflációs kilátások ezt lehetővé teszik. E stratégia elősegítené, hogy a gazdaság finanszírozása olcsóbbá váljon, és a támogatott hitelek fokozatosan kikerülhessenek a piacról, mivel a piaci kamatok nem lennének drágábbak. A jövőbeni 4%-os kamatszint sem tűnik irreálisnak, ha minden kedvezően alakul. Ehhez azonban a európai uniós források mielőbbi hazahozatalára és egy hihető, a 2027-es költségvetésre lenne szükség, ami jelentős kihívást jelent a jelenlegi körülmények között.

