Több vidéki nagyvárosban is elindult a plakáthelyek korlátozása
Az Országgyűlés legutóbbi döntése meghatározó változásokat eszközölt a közterületi hirdetések szabályozásában, széleskörű autonómiát biztosítva a helyi önkormányzatok számára. E döntés nyomán Budapestet követően több nagyvárosban is megkezdődött a közterületi plakáthelyek számának radikális csökkentése, amely egy új településképi rend betartásához kapcsolódik.
A szegedi közgyűlés június 26-án határozott a közterületi hirdetések szabályozó településképi rendeletének módosításáról. A főépítész javaslata szerint a törvényben előírt kivételeken túl reklámok elhelyezésére nem lesz lehetőség a helyi védelem alatt álló épületeken, azok telkén és természetvédelmi területeken. Szegeden az utcabútorokon elhelyezett citylight plakáthelyeket az önkormányzati tulajdonú Szegedi Városkép és Piac Kft. kezeli, amely tavalyi bevétele meghaladta a 102 millió forintot, annak megfelelően, hogy az értékesített reklámfelületek iránti kereslet nem csökkent.
Békéscsabán a város önkormányzata értékesíti a közterületi plakáthelyeket. Az utóbbi időszakban a lakosság többször is kifogásolta a kihelyezett reklámok minőségét és karbantartásáért felelős állapotát, különös figyelmet fordítva a fényreklámok zavaró intenzitására. A helyi önkormányzat már elkezdte a településkép védelméről szóló rendelet felülvizsgálatát, amely a jövőben átalakításokat eszközöl. 2023 során a város 5,3 millió forintot, míg 2024-ben és 2025-ben körülbelül 12,8 és 12,68 millió forint reklámbevételt várt.
Kaposváron már korábban is jelentős mértékben csökkentették a hirdetőeszközök számát, a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a jövőben az óriásplakátok eltávolítása is a tervek között szerepel, célként tűzve ki a működésük teljes megszüntetését.
Zalaegerszegen a helyi reklámfelületeket gazdasági társaságok értékesítik, mivel nincs önkormányzati tulajdonú plakáthely. A város képviselője szerint a helyi szabályozások maradnak változatlanok, s a reklámfelületekért fizetett közterület-használati díjakból évi mintegy 20 millió forint bevétele származik az önkormányzatnak.
Az Országgyűlés döntése döntő hatással bír a jövőbeli reklámrendelkezésekre is, mivel december 31-ig a már kihelyezett reklámeszközök eltávolítására kötelezik a településeket. A Fővárosi Közgyűlés június 26-án további szakmai egyeztetés nélkül döntött a plakáthelyek számának drasztikus csökkentéséről, amely során 15 ezerből 10 ezer plakáthelyet megszüntetnek és teljes mértékben betiltják az óriásplakátokat, valamint a hirdetőoszlopok számát is ötödére csökkentik.
Bár a döntés történelmi jelentőséggel bír Budapest településképi rendezettsége szempontjából, a Magyar Reklámszövetség képviselője elítélte a folyamatot, rámutatva, hogy egy alapos szakmai hatásvizsgálat is szükséges lett volna, mielőtt egy olyan iparág létezését fenyegetik, amely több tízmilliárd forintos nagyságrendű.
