Óriási bérszakadék a fizikai munkáknál
A munkaerőpiac dinamikáját vizsgálva megállapítható, hogy a fizikai munkák terén egyre csökkent a képzetlen dolgozók iránti kereslet. Az elmúlt évtized során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter folyamatosan hirdette a különféle munkahelyteremtő projekteket, ám a valóság azt mutatja, hogy ezek a kezdeményezések nem csökkentették a hazai munkaerőpiac regionális eltéréseit. A G7 cikkében említett információk alapján a legnagyobb eltérések a fizikai dolgozók bérszintje között figyelhetők meg, különösen a gyáripari szektorban, ahol a munkakörülmények és a bérkínálat jelentősen ingadozik a különböző megyék között.
Az iparban foglalkoztatott, tipikus gyári munkások bére szorosan összefonódik az adott térség munkaerőpiaci keresletével és kínálatával. A betanított munkások esetében a helyzet még világosabb, hiszen ők gyakran azonos kiindulópontból indulnak, de az átlagkeresetek között óriási különbségek figyelhetők meg. Például Győr környékén egy munkás átlagosan másfélszer annyit keres, mint Zala vagy Békés megyében, ahol a legalacsonyabb bérek jellemzőek.
A bérkülönbségek évek óta változatlanok maradtak. A legjobban fizető régió a Győr környéki terület, míg a legrosszabb helyzetű megyék között találjuk Békés, Zala, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéket. Érdekes, hogy a bérkülönbségek aránya szintén stabilnak tűnik, hiszen a legalacsonyabb és legmagasabb bérek között a prémium általában 50% körüli, ami mintha be lenne betonozva a magyar munkaerőpiac rendszerébe.
A közösségi médiában megjelenő panaszok, különösen Zala megye körüli munkakeresési nehézségekről, tovább árnyalják a képet. E területen sokan küzdenek a munkalehetőségek hiányával, és a bérek de facto alacsonyak az ország többi részéhez képest. A két megyeszékhely, Győr és Zalaegerszeg közötti távolság, amely légvonalban mindössze 110 kilométer, nem indokolná a bérkülönbségeket. Ennek ellenére a statisztikák világosan mutatják, hogy Győr mindig is a legjobban fizető régiónak számított.
A képzetlen munkavállalók iránti igény folyamatosan csökken, amit a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb felmérése is alátámaszt. A vállalatok egyre inkább a szakképzett és diplomás munkaerőt részesítik előnyben, míg a képzetlen dolgozók kereslete minimálisra csökkent. A 2024 óta tartó recesszió eredményeként a cégek leépítéseket terveznek, ami a bérváltozások ütemén is nyomon követhető.
