Az Otthon Start Program kritikája és jövője
Magyarországon a lakáshitelezés az utóbbi években rekordokat döntött, azonban egyre világosabb, hogy az Otthon Start Program hatásai komoly piaci torzulásokhoz vezettek. A szeptemberi Portfolio Hitelezés 2026 konferencián elhangzott, hogy a lakáshitelpiacon a frissen folyósított hitelek 81 százaléka állami támogatású volt 2025 decemberében, ami azt jelzi, hogy a támogatott hitelezés jelentősen befolyásolta a lakásárakat, mesterségesen emelve azokat.
Az elmúlt évben a bankok összesen 1977 milliárd forint lakáshitelt nyújtottak, idén pedig a teljes piaci volumen elérheti a 2500 milliárd forintot. Florova Anna, az OTP Bank ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy 2026 januárja és februárja között 1000 milliárd forintnyi Otthon Start hitelt folyósítottak, amely összességében 1650 milliárd forintra nőhet. E program 80 százalékos keresletélénkülést generált, ami jelentős áremelkedést eredményezett a lakáspiacon.
A támogatások következtében a lakások iránti kereslet átcsoportosult: a hitelek felét 50-60 és 60-80 négyzetméteres lakások vásárlására költötték, míg vidéken inkább házat, Budapesten inkább kisebb lakásokat keresnek az érdeklődők. A drágulás miatt a vásárlók sok esetben rosszabb energetikai besorolású ingatlanok irányába mozdultak el, mivel ezek a megfizethetőbb árkategóriákat képviselnek.
Szakszervezetek véleménye és ajánlások
A szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy az Otthon Start Programot újra kellene gondolni. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) képviselői kerekasztal-beszélgetésük során kifejtették, hogy a program bevezetésekor figyelmen kívül hagyták javaslataikat, mint például az energetikai elvárások bevezetését, illetve a budapesti ingatlanpiacra vonatkozó négyzetméter-árkorlátokat. A panel résztvevői rámutattak, hogy ha megszűnnének a támogatások, az a piac totális leállásához vezetne.
Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese is hangsúlyozta, hogy az aktuális támogatási rendszert alapjaiban újra kellene tervezni. Felhívta a figyelmet a Lakhatási Minimum program megállapításaira is, amelyek rávilágítanak a hazai lakáspolitikával kapcsolatos hosszú távú problémákra. Az elmúlt 35 évben az állami kiadások nagy összegei ellenére a lakhatási szegénység mértéke nem csökkent, ami arra utal, hogy a jelenlegi rendszer nem képes enyhíteni a társadalmi egyenlőtlenségeken.
Összességében a szakértők szerint egy célzottabb támogatási rendszer szükséges, amely valóban segíti az első lakás megszerzését. Javaslatok merültek fel a lakástakarékpénztári rendszer újragondolására is, illetve arra vonatkozóan, hogy a lakáshitelezés már 6 százalékos kamat mellett is ösztönzővé válhatna, így kialakulhatna egy stabilabb, fenntarthatóbb piaci környezet.
