Kezdőlap Üzlet Három ok, amiért egyre kevesebb külföldi vásárol lakást Magyarországon
Három ok, amiért egyre kevesebb külföldi vásárol lakást Magyarországon

Három ok, amiért egyre kevesebb külföldi vásárol lakást Magyarországon

által Marton

Három oka van, hogy egyre kevesebb külföldi vesz lakást Magyarországon

Jelentősen mérséklődött a külföldiek aktivitása a magyar lakáspiacon. Tavaly 5,6 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakóingatlant Magyarországon, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A külföldiek aránya az összes adásvételből is csökkent: 2024-ben még a vásárlások 5 százaléka volt külföldi vevőhöz köthető, tavaly már csak 3,7 százalék. Budapesten az adásvételek 4,4 százalékában szerepeltek külföldiek vevőként, a belső pesti kerületekben azonban minden tizedik lakásvásárlás külföldiekhez kötődött, az ottani forgalom értékéből pedig 13 százalékkal részesedtek.

Az idén is csökkent a külföldi vevők aránya. Az év első tíz hónapjában 147,5 ezer érdeklődés érkezett külföldről az eladó ingatlanokra, ami éves összevetésben 28 százalékos visszaesést jelent, és minden hónapban elmaradt a 2025 azonos időszakában mért szinttől. A vásárlók állampolgársága alapján készülő statisztika és a hirdetési adatok között fontos különbség, hogy utóbbiak a külföldön élő magyarokat is tartalmazzák, míg a Magyarországon élő és itthonról érdeklődő külföldi állampolgárokat nem.

A csökkenés három fő oka: a tavalyi drágulás európai szinten is kiemelkedő tempója miatt a hazai lakásárak regionális viszonylatban sem számítanak annyira olcsónak; a forint idén több mint 5 százalékkal erősödött az euróval szemben, ami tovább növelte a hazai ingatlanok árát a külföldiek számára; valamint Budapesten egyre több belvárosi kerület korlátozza a rövid távú lakáskiadást, ami korábban sok külföldi számára tette vonzóvá a fővárost. A pesti belvárosi kerületekben 2024-ben még minden negyedik-ötödik vásárló volt külföldi, tavaly már csak minden tizedik.

A külföldiek körében jelentős különbségek láthatók. A német állampolgárok tavaly is vezették a rangsort: több mint 1400 lakóingatlant vásároltak, elsősorban dunántúli községekben, átlagosan 33,4 millió forintért. A második helyen a román, a harmadikon a szlovák vevők végeztek 760, illetve 661 vásárlással, jellemzően a határ közelében. A kínai és a vietnami vevők vásárlásainak legalább 90 százaléka Budapestre koncentrálódott. Míg a román állampolgárok átlagosan 15,7 millió forintot költöttek egy-egy ingatlanra, addig az oroszok közel hatszor ennyit, 91,2 millió forintot.

A nyugdíjas korú külföldiek is jelentős szerepet játszanak: a német vevők 30 százaléka volt legalább 65 éves, a svájciaknál ez az arány 27,4, a hollandoknál 26,6, az osztrákoknál 20,3 százalékot tett ki.

Az idei érdeklődések 42 százaléka Ausztriához és Németországhoz köthető, előbbiből 36, utóbbiból 34 százalékkal kevesebb érkezett, mint egy évvel korábban. Az általános tendenciával szemben Spanyolországból és Ukrajnából 5-5, Görögországból 8 százalékkal nőtt az érdeklődések száma. A kereslet elsősorban az olcsóbb ingatlanokra és a vidéki házakra irányul: az érdeklődések 38 százaléka a 40 millió forintnál olcsóbb, további 32 százaléka a 40–80 millió forintos ingatlanokra vonatkozott. Típus szerint a vidéki házak vezetnek 39 százalékos részesedéssel, őket követik a budapesti lakások 27 százalékkal. Területileg Budapest a legnépszerűbb célpont az érdeklődések harmadával, Pest vármegye 12, Győr-Moson-Sopron 6 százalékkal részesedett, a három Balaton-parti vármegye együtt pedig 14 százalékkal. A VII. és VIII. kerületben 44–45 százalékos visszaesés következett be.

A legfrissebb lakásáradatok a drágulás jelentős lassulását igazolták: míg tavaly a harmadik negyedévben éves összevetésben még 24 százalékos volt a lakásdrágulás, addig az idei második negyedévben már csak 10,5 százalékos. Októberben országosan 6,9 százalékos, Budapesten 1,8 százalékra mérséklődött az éves drágulás üteme.

Ezt is kedvelheted