Bajba jutott Oroszország: Putyin adóemelésre kényszerül
Oroszország gazdasága három évvel a háború kitörése után látszólag még mindig működőképes, de a mélyben egyre több repedés jelentkezik. A hivatalos adatok szerint a korábbi évek erős növekedése után 2025-re már alig 1 százalékos GDP-bővüléssel számolnak, miközben a költségvetési hiány gyors ütemben növekszik. A Kreml most kénytelen volt bejelenteni, hogy az áfa 22 százalékra emelésével próbálják mérsékelni az egyre nagyobb bevételkiesést.
A kormány 2025 augusztusában élesen visszavágta az idei GDP-növekedési előrejelzését is: az eredetileg várt 2,5% helyett már csak 1,2%-ot prognosztizálnak. A valós számok már a korábbi időszakokra is kedvezőtlen hatással voltak, mikor is az első és második negyedévben csak 1,4%-os és 1,1%-os növekedésről számoltak be.
Adóemelés és költségvetési megszorítások
Mostanra a kormány a költségvetés fenntarthatóságát hangsúlyozta, de a valóságban adóemelések szükségességére kényszerülnek a háború költségei miatt. A legfontosabb intézkedés a forgalmi adó várható emelése 2026 januárjától, amely új terheket ró a kis- és középvállalkozásokra. Ráadásul az állam eddig elérhető járulékmentességeket is megszünteti, amely a vállalkozásokat súlyosan érintheti.
A pénzügyminisztérium szerint ezek az intézkedések akár 1000 milliárd rubel többletbevételt is hozhatnak az állam számára. A kormány eddigi ígéreteivel ellentétben, amely szerint 2030-ig nem lesz adóemelés, most látszik, hogy a gazdaság helyzete sürgetően megváltozott.
A hadiipar dominanciája
A szankciók nyomása alatt Oroszország gazdasága radikális átalakuláson ment keresztül: a hadiipar és a katonai kiadások vették át a növekedés motorjának szerepét. A költségvetési hiány az eddigi adatok szerint közel 6%-ra emelkedett, ami békeidőben példa nélküli. A központi büdzsé terhei folyamatosan nőnek, míg a szociális és egészségügyi kiadások stagnálnak vagy reálértéken csökkennek.
Becslések szerint a védelmi kiadások jelenleg elérhetik a GDP 10-12%-át, ami sokkal magasabb, mint a 4%-os tartalékolás, amelyet a kormány a 2018-2019-es években működtetett. Ily módon a közelgő hitelválság is fenyegeti az orosz gazdaságot, amely a mesterséges GDP-arányos költésekkel már most is feszültségeket okoz.
A pénzügyi stabilitás válsága
Az orosz jegybank szerepe is kulcssá vált a háború finanszírozásában. A rubel árfolyama szankciók következtében jelentős esésnek indult, amit a jegybank különböző intézkedésekkel próbált stabilizálni. Bár a rubel időlegesen helyreállt, a pénzszűke és az importnehézségek inflációt generáltak, amely mára a 2023-as hivatalos infláció 12-13%-ra emelkedésében mutatkozott meg.
Ezek a körülmények sok kis- és középvállalkozás számára kezelhetetlenné válhatnak, különösen a nem hadiipari szektorban. A magas kamatszint és a csökkenő kereslet komoly nyomás alá helyezheti a pénzügyi rendszert, ami azt jelzi, hogy Oroszország gazdasági jövője komoly veszélyben lehet.
A hivatalos statisztikák szerint a reálbérek növekedése mögött a hadiipar és az állami beruházások terjedése áll, amely valójában hosszú távon fenntarthatatlan szintű megerősödést generál. Az állami költekezés lassú, de biztos cannibalizálása a gazdaság költségvetési keretein belül azt sugallja, hogy a krízis közeledik.
Az alakuló helyzet alapján nyilvánvaló, hogy a gazdaságpolitikai dilemmák határán áll Oroszország, ahol a háborús költségek folytatása és a megszorítások között kell választania.
