Református lelkész tagadja az együttműködést, perrel fenyeget az ügynökakták miatt
Balajthy József nyugalmazott református lelkész neve is felbukkant a nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok között, noha állítása szerint soha nem működött együtt a titkosszolgálattal. A lelkész elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan tevékenység miatt kelljen védekeznie, amelyet soha nem végzett, és amint lehetősége nyílik rá, jogi lépéseket tesz az ügyben.
Balajthy elmondása szerint pontosan emlékszik arra a napra 1986-ból, amikor – az adatok szerint – a kartont kiállították. Éppen Trabantját javította a garázsban, amikor ismét felkereste egy, a Belügyminisztérium egyházi ügyekkel foglalkozó tisztjeként bemutatkozó férfi. A lelkész határozottan visszautasította a közeledését, és felszólította, hogy hagyja békén. Állítása szerint soha nem írt alá semmit, és senkiről nem készített jelentést.
A róla készült dokumentumról csak az akták nyilvánosságra hozatalakor értesült, korábban nem is tudott azok létezéséről. Munkadosszié nem került elő, a kartonon szereplő 07-es kód pedig a hálózatból való kizárásra utal. A lelkész közlése szerint lelkiismerete tiszta, és családi háttere miatt sem lett volna elképzelhető számára az együttműködés, mivel a kommunista rendszer felmenői közül többeket is meghurcolt. Különösen bántja, hogy nemcsak neki, hanem hét gyermekének is magyarázkodnia kell a történtek miatt.
Hibásan felkerült nevek az ügynökaktákban
Nem zajlott problémamentesen az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának első fázisa a múlt héten. Lezsák Sándor volt fideszes és egykori MDF-es politikus neve 163 másik személy nevével együtt tévedésből került a nyilvánosságra hozott hálózati személyek adatai közé. Az MDF-alapító kikérte magának a kommunista múlttal való megbélyegzést, és perrel fenyegetett.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója szerint a hiba a mágnesszalagokon tárolt adatok átmásolása után, azok digitális feldolgozásakor keletkezett. Hétfőn a Parlamentben kiemelte: csak a mágnesszalagok esetében adódott probléma. Eredetileg úgy volt, hogy strukturáltan kapják meg az adatokat, de ezek végül ömlesztve érkeztek október 5-én az Alkotmányvédelmi Hivataltól. Ebben el volt rejtve egy kód, amelyet az állambiztonság használt, ez alapján lehetett megkülönböztetni a megfigyelteket és a megfigyelőket. Ez okozta a hibát a fenti 164 esetben.
Cseh Gergő Bendegúz arról is beszélt, hogy nem gondolja: a már említett hibán felül más hamis adatokat is közzétettek volna, mert olyan esettel ő még nem találkozott, hogy az állambiztonság hamis iratokkal csapta volna be saját magát. A történtek miatt a főigazgató felajánlotta a lemondását. A szakszervezet szerint az akták mielőbbi nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos politikai nyomásgyakorlás visszafordíthatatlan károkhoz vezetett.
