A Microsoft és az OpenAI tudták, hogy tönkreteszik a netet, mégis mentek tovább az MI fejlesztéssel
A nyilvánosságra került bírósági dokumentumok szerint a Microsoft és az OpenAI vezetői tisztában voltak azzal, hogy a mesterséges intelligencia modellek fejlesztése komoly károkat okoz az internetnek és a kiadói iparágnak, ennek ellenére folytatták a fejlesztéseket.
A peres anyagokban szereplő belső feljegyzések arra figyelmeztettek, hogy a nagy nyelvi modellek olyan „végzetes spirált” indítanak el, amely egyszerre rontja a modellek teljesítményét és az egész web állapotát. Az egyik dokumentum szerint „rendkívül szokatlan, hogy egy végtermék a saját nélkülözhetetlen beszállítóinak gazdasági alapjait fenyegeti, ám az LLM-üzletágunk esetében pontosan ezt a helyzetet hoztuk létre a tartalmi ellátási láncával szemben”.
A betanításhoz szükséges adatgyűjtést az „emberiség történelmének legnagyobb munkaerő-lopásaként” jellemezték, és megfogalmazták azt is, hogy a védekezés „teljesen gúnyt űz a méltányos használat eszméjéből”. A legerősebb idézetek a Microsoft alkalmazott tudományokért felelős igazgatójától, Brent Hechttől származnak, ám a vállalat elhatárolódott ezektől: Alex Haurek szóvivő szerint „a megjegyzések egyetlen alkalmazott egyéni nézőpontját tükrözik, nem minősülnek jogi elemzésnek, és nem képviselik a vállalat álláspontját”.
A 92 oldalas dokumentum bevezetője Hechtet és az OpenAI ChatGPT-ért felelős vezetőjét idézve azt sugallja, hogy a cégek pontosan tudták: „egzisztenciális fenyegetést” jelentenek az olyan kiadókra, mint például a New York Times. Satya Nadella eskü alatt tett vallomásában elismerte, hogy a chatbotok alapvetően átvették a keresés helyét, és feleslegessé tették, hogy a felhasználók az információért közvetlenül a forráshoz forduljanak.
A dokumentumok szerint az OpenAI tisztában volt azzal is, hogy a ChatGPT hajlamos „szó szerint” reprodukálni szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat. Bár elismerték, hogy a „memorizálás megakadályozása” fontos a jogsértések minimalizálása érdekében, a munkatársak beismerték, hogy a GPT-4 „rengeteg adatot megjegyzett, ezért őrülten jó lesz a visszaböfögésben”. A beadvány több olyan esetet is felsorol, amikor a ChatGPT hosszú szövegrészleteket másolt ki közvetlenül a Times, a Mercury News, a The Denver Post, a LifeHacker és az Eurogamer cikkeiből.
Az anyagból az is kiderül, hogy az OpenAI saját média- és gazdasági szakértői a Times-hoz hasonló oldalak hivatkozási forgalmának visszaesését közvetlenül az olyan MI-összefoglalóknak tulajdonították, mint amilyen a Google AI Overviews. Becsléseik szerint a keresőkből érkező forgalom akár 60 százalékkal is visszaeshetett.
A Microsoft szóvivője mindehhez hozzátette: „Satya vallomása és a Microsoft álláspontja ebben az ügyben teljesen összhangban van. Ő általános elvekről és azokról a folyamatban lévő változásokról beszélt, amelyek az emberek információkeresési és -fogyasztási szokásait érintik. Ezeket a megfigyeléseket nem szabad összetéveszteni a bíróság előtt fekvő szerzői jogi kérdésekre vonatkozó következtetésekkel, amelyekkel a Microsoft a beadványaiban foglalkozik.”
A nyilvános dokumentumok alapján ugyanakkor meglehetősen egyértelmű, hogy a Microsoft és az OpenAI egyaránt tudták: helyrehozhatatlan kárt fognak okozni a kiadói iparágnak, azon belül több millió foglalkoztatottnak, és ebből következően a saját terméküknek is. Ennek ellenére mentek tovább, nem törődve a végzetes spirállal.
