Több balatoni településen veszélyben az ivóvízkészlet
Mobil vízkezelő berendezés beüzemelése kezdődött el Szőlősgyörökön, a készülék működése október végén indulhat meg. A település és a környező falvak vízellátása évek óta komoly nehézségekkel küzd.
A 2014-ben indított ivóvízminőség-javító program keretében egy Lengyeltótiban kiépített központi kútra kötötték rá Szőlősgyörök, Gyugy, Kisberény és Öreglak településeket. A központi kapacitás azonban idővel elégtelennek bizonyult a megnövekedett igények kiszolgálására, nyáron vízkorlátozást is elrendeltek, mert eltűnt a víz a rendszerből.
A hálózat ingadozásai miatt Szőlősgyörököt rendszeresen vissza kellett kapcsolni a saját, helyi kútjára, ami a vízminőség romlásához vezetett. A magas vastartalom miatt a lakosok barna, néha kellemetlen szagú vízre panaszkodtak, ami az elmúlt öt-hat évben állandó feszültséget okozott.
A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. együttműködésének köszönhetően sikerült átmeneti megoldást találni, és egy mobil vízkezelőt telepíteni a településre. Klotz Péter polgármester elmondása szerint a jövőben a többi önkormányzattal közösen építik ki a végleges vízkezelő rendszert, addig azonban a konténerrel garantálni tudják a kezelt vizet a saját kútból.
A tartós megoldás érdekében a településen egy 400 és 500 millió forint közötti értékű, új víz-gépészeti kezelőrendszer tervezése és előkészítése zajlik. A beruházást az érintett önkormányzatok a felújításra és karbantartásra szolgáló vízkoncessziós díj terhére indították el, ugyanakkor a végleges megvalósításhoz elengedhetetlen lesz a központi állami finanszírozás.
Az önkormányzatok saját forrásai végesek, ezért a polgármester szerint elengedhetetlen az állami szerepvállalás. Mint mondta, bízik benne, hogy a kormány a kiemelt projektek között kezeli majd ezt a beruházást, és megítéli a szükséges támogatást, amihez az országgyűlési képviselő támogatására is szükség lesz.
Lengyeltótiban az elmúlt nyarakon már ivóvízkorlátozást kellett elrendelni a kapacitáshiány miatt. A tapasztalatok szerint a korábban 70-80 méter mélyen megtalálható vízadó rétegek kimerülőben vannak, az új kutakat már csak 100-120 méteres mélységben lehet megfúrni.
A településvezető szerint a klímaváltozás és az aszályos időszakok miatt a következő évtizedek legnagyobb kihívása az ivóvízkészletek megóvása lesz, ami drasztikus szemléletváltást követel meg mind állami, mind lakossági szinten. Hozzátette: el kell kezdeni azon gondolkodni, hogy a magáningatlanoknál, a családi házaknál a kis házi vízkezelő rendszerekkel hogyan lehet például az összegyűjtött esővízből ivásra alkalmas vizet előállítani, mert hosszú távon egyszerűen nem lesz elég ivóvíz.
