A Kormány Rendelete és az Ukrán Pénzszállítók Ügye
2026 március 10-én jelentős fordulat történt a magyar nyilvánosságban, amikor a kormány egy rendeletet adott ki, amely a lefoglalt ukrán pénzszállító konvoj vizsgálatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe utalta. Hack Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának emeritus professzora véleményezte a rendelet jogszerűségét, amely az ukrán pénzszállítók ügyéről szól, hónapok óta kiemelt téma a közbeszédben.
A NAV pénteken pénzmosás gyanújával indította el a vizsgálatot, amelyre annak nyomán került sor, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) közreműködésével lecsaptak egy ukrán konvojra az M0-s autópálya egyik pihenőjénél. Az akció során három ukrán állampolgárt elfogtak, akiket aztán még aznap kiutasítottak az országból, míg a konvojban talált 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat lefoglalták.
Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormány lépéseivel kapcsolatban, ami tovább fokozta a feszültséget a két ország között. A hétfői rendelet Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával lépett érvénybe, és az indoklás szerint nemzetbiztonsági okokból szükséges a pénzszállítmány részletes vizsgálata.
Hack Péter jogászi megközelítése során felvetette a kérdést, hogy vajon a hatóságok ténylegesen elfogták vagy csupán őrizetbe vették az ukrán állampolgárokat, ami alapvetően befolyásolja a jogi eljárások menetét. Mivel a személyek közvetlen kiutasítása történt, felmerül a kérdés, hogy milyen jogi következményekkel járhat a pénzmosás gyanúja, ha a gyanúsítottakat nem állítják bíróság elé.
Ez az ügy rávilágít a hazai és külföldi jogszabályok közötti feszültségekre, valamint a nemzetközi kötelezettségek és a nemzeti érdekek ütközésére. A kormányzati intézkedések és a jogi bonyodalmak körüli viták továbbra is meglehetősen élénkek lesznek, különösen a következő választási időszak közeledtével.
