Orbán Viktor és az Ukrajnai Aranykonvoj Elleni Rajtaütés
Felmerült a gyanú, hogy Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök, rendelhette el az ukrán „aranykonvoj” ellen március 5-én végrehajtott rajtaütést, amelyről a Telex számolt be, hivatkozva olyan forrásokra, akik közvetlen rálátással rendelkeztek az ügy kapcsán. A cikk szerint a művelet mögött politikai megfontolások álltak, noha a rajtaütést szakmai szempontból nem indokolta semmi, és formálisan csupán a hatóságok kezdeményezték.
A történet 2026. március 5-én vette kezdetét, amikor az ukrán pénzszállítók furgonjait az alacskai pihenőhelynél állították meg. Ezek a járművek a Raiffeisen Banktól indultak Ukrajnába, célállomásuk az állami Oscsadbank központja volt. A helyszínen a TEK kommandósai várakoztak, míg a NAV lefoglalta a furgonokban talált, összesen 27 milliárd forint értékű pénzt és befektetési aranyat. Az ukrán állampolgárságú sofőröket később elengedték, ám kiutasították őket az országból.
A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette a rajtaütés előtti napon, de az nem saját információi alapján, hanem az Információs Hivatal gyűjtött adatain alapult. Az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága döntött a rajtaütés időpontjáról, amely március 5-ére esett.
Több forrásról úgy tudni, hogy az államtitkárság Orbán Viktor utasításait teljesítette, aki a Barátság kőolajvezeték körüli feszültségre akarta erőteljes választ adni. Ez a szándék is megerősíti a politikai meglátásokat, hiszen a miniszterelnök a rajtaütés napján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy „Győzni fogunk, és erővel fogunk győzni”.
A kormányzati kommunikáció a rajtaütés után úgy tálalta az eseményeket, mintha az ukránok illegálisan szállították volna a pénzt és az aranyat, sőt, a kormánypárti médiában felmerült, hogy a pénz esetleg magyarországi ellenzéki politikai erőkhöz is köthető lehet. Ezzel szemben Ukrajna azt állította, hogy Magyarország elrabolta a pénzüket. Lázár János akkori miniszter nyilatkozata szerint: „nem tudjuk, ki és miért küldte ezt a lóvét, vissza nem adjuk”.
A választási vereség után a NAV végül visszaadta az ukránoknak a lefoglalt vagyont, emellett az idegenrendészeti hatóság visszavonta a pénzszállítók kiutasítását és a beutazási tilalmat. Az ügyészség azt állapította meg, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem tudta kellően alátámasztani a pénzszállítókkal szembeni nemzetbiztonsági kockázatot.
A sajtó megkeresésére reagálva, az ügyészség jelezte, hogy a rajtaütés szervezéséről nem kaptak tájékoztatást a kormánytól. Orbán Viktor is kapott kérdéseket, azonban a sajtófőnöke csak arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdésekkel forduljanak az illetékes hatóságokhoz.
