Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény módosítását, hétfőtől már nem ő a köztársasági elnök
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet a következő naptól kezdődően hatályba léptetnek. Ezzel a lépéssel megszűnik elnöki megbízatása, amit a friss Magyar Közlönyben már kihirdettek.
Az elnök arra hivatkozott, hogy nem rendelkezett eszközökkel a jogszabály ellen való fellépésre, amely az alkotmányos elveket súlyosan sérti, de törvényes keretek között fogadták el. Sulyok kiemelte, hogy a törvényhozás, amely őt megválasztotta, a Fidesz-többség irányítása alatt áll, és 2013 óta nem ellenőrizheti az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosítások alkotmányosságát. Ez a helyzet megakadályozta, hogy az Alkotmánybíróság bármiféle jogi eljárást kezdeményezzen Sulyok mögöttes aggályaival kapcsolatban.
Az aláírása mögött álló motivációját az elnök úgy fogalmazta meg, hogy annak megtagadásával jogsértést követett volna el. Az alaptörvény-módosításról kifejtette, hogy „a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájaként marad az utókorra”.
Sulyok politikai kritikája a jogszabályt példátlannak nevezte a rendszerváltás utáni demokráciában, és kijelentette, hogy ez egy töréspontot hoz létre az alkotmányos demokráciában. A szabad társadalom alapelveit, mint a jogállam és a hatalommegosztás elvét, a politikai érdekek súlyosan megsértették. A jogszabály-módosítás terhét egyértelműen az alkotmánymódosító hatalom viseli.
Sulyok Tamás hangsúlyozta: „Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.” E kijelentésével megkérdőjelezte utódja legitimitását, akit harminc napon belül választ majd meg az Országgyűlés. Ezen időszak alatt a házelnöki feladatokat Forsthoffer Ágnes tölti be.
„A következő elnök egy olyan eljárás által kerül hivatalba, amely az alkotmányos értékeket sérti” – nyilatkozta Sulyok. Szerinte a köztársasági elnöki intézmény szerepe elhalványul, és megszűnik bármilyen fék vagy ellensúly kialakítása a politikai hatalom felett.
Sulyok az aláírásra való várakozással kapcsolatban elmondta, hogy az Országgyűlés a múlt héten fogadta el a módosítást, amelyet Forsthoffer Ágnes nem sokkal később elküldött aláírásra. A köztársasági elnök feladata volt, hogy vagy aláírja a jogszabályt, vagy tiltakozásul lemond, vagy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Ugyanakkor tudni kell, hogy az Alkotmánybíróság nem bírálhatja el az alaptörvény módosításait tartalmilag.
A módosítás legfontosabb rendelkezései közé tartozik, hogy a kihirdetést követő napon megszünteti az államfői megbízatását, 70 éves korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjainál, valamint kimondja, hogy az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 évig maradhatnak hivatalban. Emellett a bírák kezdeményezhetik a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását, valamint rögzíti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását is.
