Stumpf István figyelmeztetései: A Fidesz politikai zsákmányszerzése és az Alkotmánybíróság jövője
Stumpf István, a Fidesz első Orbán-kormányának kancelláriaminisztere és volt alkotmánybíró, a legutóbbi Fidesz tisztújító kongresszuson éles kritikával illette a kormányt, kijelentve, hogy az Orbán-korszak véget ért, és a NER megbukott. Az általa megfogalmazott érvek között szerepelt, hogy a polgári erények átadták helyüket a „kalmári közszellemnek”, amely a közszolgálatba való belépés helyett a személyes haszonszerzés szellemében érvényesül.
Stumpf már régóta jelezte a Fidesz kormányzati működésének komoly veszélyeit, amelyeket a morális vészcsengő megkongatásával sulykolt. A közelmúlt eseményei, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök lépése, miszerint az Alkotmánybírósághoz fordult a Tisza Párt „politikai zsákmányszerzése” miatt, még inkább relevánsá tették a volt alkotmánybíró aggályait.
Az elmúlt tíz év lejegeny záródó időszakának tanulsága, amely Stumpf István „Polgár és jogállam” című esszéjében is megjelent, azt mutatja, hogy nemcsak az Alkotmánybíróság hatásköre szűkült, hanem a jogállami, demokratikus alapértékek is sorra alá lettek rendelve a hatalmi érdekeknek. A hatalomkoncentráció, amelyet a párt folytatott, nemcsak politikai, de erkölcsi válságot is előidézett.
Stumpf szerint, amennyiben a társadalom a karrierizmus és a lojalitás mentén szerveződik, a jog és a tudás alárendelt szerepet kap. Döntően érintette a Fidesz választási stratégiáját is, ami 2026-ra egy olyan politikai kultúrába torkollott, ahol a „celebkultúra” és a populizmus vált a fiatalok számára kínált referenciaponttá.
A politikai elit gondolkodásában Stumpf István figyelme arra is irányult, hogy ha egy rendszer nem tudja bevonzani a tehetséges fiatalokat, akkor a nemzet jövője is megkérdőjeleződik. Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság kapcsolata is radikálisan megváltozott a Fidesz-kormányzás alatt, amely a hatalomgyakorlás új dimenzióit nyitott meg, sértve a demokratikus alapelveket.
A Fidesz politikai társadalmi státuszát, amely a legutóbbi kongresszus záróakkordja lehet, tovább árnyalja Galgóczi Eszter és Kéri László kritikája, amely a Fidesz jövőjét és a választási stratégiájának érvényességét kérdőjelezi meg. A pártnak meg kell győznie választóit, hogy tanult a történtekből és képes a megújulásra, különben ez az irány a teljes bukás tankönyvi esete lehet.
