Ruff Bálint sürgős javaslata az Alaptörvény módosításáról
2026. július 6-án, hétfőn délelőtt 10 órakor Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, sürgősségi javaslatot nyújtott be a kormány nevében az Alaptörvény 17. módosításának mielőbbi tárgyalására. Az indítvány célja, hogy a parlament már a következő ülésnapján, kedden el kezdhesse a módosításról szóló vitát, amennyiben a sürgősségi javaslatot a képviselők elfogadják.
A módosítás fontosabb rendelkezései
Az Alaptörvény módosítása több kulcsfontosságú kérdést érint, köztük a köztársasági elnök mandátumának megszüntetését, a képviselők számára bevezetett 12 éves időkorlátot, valamint a 70 éves életkori határt az Alkotmánybíróság tagjaira vonatkozóan. Ez utóbbival Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke mellett még három bíró életkorát is érintené, emellett a testület bővebb jogkörökkel vizsgálhatná a költségvetési és adóügyeket is.
Ruff Bálint az Alaptörvény módosításának sürgős tárgyalásával a jogállamiság erősítésére és a demokratikus folyamatok helyreállítására irányuló törekvéseket kívánja segíteni. A javaslat emeli ki, hogy a jelenlegi Alaptörvény már nem képes betölteni az alkotmányok alapvető feladatait, hanem a politikai megosztottság jelképévé vált.
A javaslat háttere
Magyar Péter, a kormány másik prominens képviselője, már szombaton benyújtotta az Alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, amit egy rövid társadalmi egyeztetés előzött meg. Az indítvány célja, hogy új alkotmány születhessen Magyarországon, amely hitelesen tükrözi a jogállamiság értékeit.
A javaslat indoklása szerint az új Alkotmány elfogadása széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésen kell, hogy alapuljon, hogy elkerüljék a korábbi, egyoldalú döntéseket.
Az Alaptörvény reformjának szükségessége
Az Alaptörvény 17. módosítása tehát nem csupán formai változás, hanem elengedhetetlenné vált a magyar demokratikus intézmények revitalizációja érdekében. Az indoklás szerint a javaslat „halaszthatatlan alkotmányos reformokat tartalmaz”, amelyeket nem lehet tovább halogatni.
Ezek az intézkedések egy új, modern, és jogállamiságot érvényesítő alkotmány megalapozását célozzák. Magyarország minden állampolgárát megszólító alkotmányozási folyamat kezdete előtt állunk, amelynek célja a nemzeti egység helyreállítása és a közjogi stabilitás megteremtése.
