Marco Rubio szerint külföldi szereplők állhatnak a brit légitámaszpont elleni akció mögött
Külföldi szereplők keze lehet a RAF Fairford légitámaszpont elleni gyanított brit bombamerénylet mögött – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter. A tárcavezető azonban állítását semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá.
„Ami a hétvégén az Egyesült Királyságban történt, az egy rendkívül súlyos helyzet. Egyértelműen külföldi szereplők keze lehet a dologban” – fogalmazott Rubio.
Öt embert vettek őrizetbe
Öt embert vettek őrizetbe vasárnap az egyik brit légitámaszpont közelében robbanóanyagokkal elkövetett visszaélés gyanújával. A nap folyamán a hatóságok kiürítették a nyugat-angliai Fairford támaszpont közvetlen közelében fekvő Whelford község jelentős részét.
Richard Ocone, a területileg illetékes Gloucestershire megyei rendőrség főparancsnok-helyettese elmondta: az akció előzményeként a kora hajnali órákban bejelentés érkezett arról, hogy az amerikai légierő által használt brit légitámaszpont felé három gyanús furgon halad. A járműveket fegyveres rendőrök állították meg, és a furgonokban utazó öt embert őrizetbe vették azzal a gyanúval, hogy a robbanóanyagokkal elkövetett visszaélést szankcionáló törvénybe ütköző bűncselekményt követtek el.
A rendőrtiszt tájékoztatása szerint a rendőrség a furgonok köré 400 méter átmérőjű kordont vont, és a járműveket a brit hadsereg tűzszerész egységei vizsgálják.
A Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya is vizsgálódik
A vizsgálatba bekapcsolódott a Scotland Yard országos hatáskörű terrorellenes ügyosztálya is. A drónokkal készült helyszíni médiafelvételek tanúsága szerint a brit hadsereg önjáró, pokolgépkeresésre kialakított robotokkal is vizsgálta a megállított három járművet.
Fairford a brit királyi légierő (RAF) bázisa, de jórészt az amerikai légierő használja, és ez az egyetlen olyan nagy-britanniai légitámaszpont, amely képes B-52-es, illetve B-1-es és B-2-es hadászati bombázók fogadására.
Az iráni konfliktus február végi kezdete után számos B-52-es és B-1 Lancer stratégiai nehézbombázó szállt le Fairfordon, és bekapcsolódtak az Egyesült Államok és Izrael által indított iráni hadműveletekbe.
London és Washington konfliktusa a támaszpontok használatáról
London annak idején komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, miután Keir Starmer akkori brit miniszterelnök egyértelműen kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását az Irán elleni amerikai-izraeli hadműveletekhez, és a konfliktus első napjaiban a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek.
Donald Trump amerikai elnök rendkívül erőteljes és nyilvános bírálatai nyomán London nem sokkal később feloldotta a brit támaszpontok használatának tilalmát, azzal a kikötéssel, hogy ezeknek a támaszpontoknak a használata szigorúan csak olyan védelmi célokra korlátozódhat, amelyekben a felek előzetesen megállapodnak.
Starmer – aki júliusban távozott a kormányzó brit Munkáspárt éléről és a miniszterelnöki tisztségből – a tilalom feloldását bejelentő márciusi alsóházi felszólalásában az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte, és kijelentette, hogy „kizárólag a levegőből nem lehet rendszerváltást elérni” Iránban.
Iráni fenyegetés és brit válaszlépés
Nyáron az iráni Iszlám Forradalmi Gárda nyilatkozatban fenyegette meg „következményekkel” Nagy-Britanniát arra az esetre, ha a brit kormány engedélyezi az amerikai légierőnek a brit légitámaszpontok használatát az Irán elleni támadásokhoz. A londoni belügyminisztérium válaszul a nemzetbiztonsági törvény alapján kezdeményezte a teheráni rezsim fegyveres erejének illegális szervezetté nyilvánítását.
