Nem sikerült megbuktatni a francia kormányt
2026. január 23-án a francia Nemzetgyűlésben két bizalmatlansági indítványt is elutasítottak, amelyeket a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, valamint a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés nyújtott be. A javaslatokat a kommunisták és a Zöldek támogatták, mivel a kormány a 2026-os költségvetés elfogadását parlamenti szavazás nélkül vitte keresztül. A baloldali indítvány 269 szavazatot kapott, míg a kormány megbuktatásához 289 szavazatra lett volna szükség. A Nemzeti Tömörülés frakciója által benyújtott indítványra 142 képviselő szavazott igennel a 577 fős testületben.
Az ellenzék a két bizalmatlansági indítványt a kormányfő, Sébastien Lecornu döntése miatt nyújtotta be, aki az idei költségvetés bevételi részének jóváhagyásához a parlamenti szavazás megkerülésére lehetőséget adó alkotmányos cikket aktiválta. Az alkotmány 49.3-as cikkét Emmanuel Macron elnök újra választása óta folyamatosan alkalmazzák, hogy a kormány a parlamenti kisebbséggel működjön.
A 49.3-as cikk értelmében a kormány által benyújtott tervezetet automatikusan elfogadottnak tekintik, ha a képviselők nem mozdítják el a kormányt bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül. A bizalmatlansági indítványokkal kapcsolatos szavazások után a kormányfő bejelentette, hogy a költségvetés kiadási részének elfogadásához is aktiválja a 49.3-as cikket, amire válaszul az Engedetlen Franciaország újabb bizalmatlansági indítványt terjesztett elő. Ezen újabb indítvány megvitatására kedden kerül sor.
Az indítványok parlamenti vitája rávilágított a baloldal belső megosztottságára, mivel a szocialisták nem csatlakoztak a kormány megbuktatásához az Engedetlen Franciaország, a kommunisták és a Zöldek mellett. A szocialisták a kormánytól kapott engedményeket – például a nyugdíjreform felfüggesztését és az alacsony jövedelmű munkavállalók prémiumának emelését – elegendőnek ítélték.
A miniszterelnök a szavazást megelőzően hangsúlyozta, hogy a vita célja nem az, hogy stagnáljanak a dolgok, hanem valakinek felelősséget kell vállalnia. Októberben még azt ígérte, hogy elkerüli a parlamenti szavazás megkerülését a költségvetés elfogadása érdekében, most pedig a kormány intézkedéseit az intézmények védelmére hivatkozva kívánta szükségesnek tartani.
Az elmúlt hónapokban a kompromisszum elérhetetlennek bizonyult a jobboldal takarékossági, adócsökkentési törekvései és a baloldali pártok, amelyek a több bevételt és kevesebb költségvetési megszorítást követeltek, között. A megnövekedett költségvetési megszorítások miatt az ország pénzügyi helyzete kritikus, adósságállománya meghaladja a 3300 milliárd eurót, ami a GDP 115 százalékát képezi.
A parlament alsóházában jelenleg 11 frakció működik. Az elnöki párt és a jobboldali Köztársaságiak támogatják a kisebbségi kormányt, míg a baloldali és a szuverenista jobboldali ellenzék folyamatosan arra törekszik, hogy megbuktassa azt. A költségvetési szöveget a jövő héten a jobboldali többségű Szenátus is megvitatja, majd visszatér a Nemzetgyűléshez, ahol a kormány újra parlamenti szavazás nélkül kívánja elfogadni.
