Lázár János és Szijjártó Péter a Két Legnagyobb Hiányzó a Parlamentben
A legfrissebb parlamenti jelenléti ívet a házelnök, Forsthoffer Ágnes tette közzé, amely rávilágít arra, hogy a képviselők szavazásokra való részvételi aránya változó. Az Országgyűlés 2026. május 9-én alakult meg, azóta már 14 ülésnapot tartottak, ám az eddigi tapasztalatok szerint bizonyos politikai szereplők, köztük Lázár János és Szijjártó Péter, jelentős mértékben távol maradtak a szavazásoktól.
Forsthoffer Ágnes már korábban hangsúlyozta, hogy nemcsak a távolmaradás övezi a vitákat, hanem felveti a pénzügyi szankciók lehetőségét is. Ennek ellenére eddig senkit nem büntettek meg a hiányzások miatt. Az új rendszer, amely lehetővé teszi a véleményalkotást a képviselők részvételéről, a parlament.hu oldalán elérhető, ahol az egyes képviselők szavazásokon való jelenléte nyomon követhető.
Súlyos Hiányzások a Parlamentben
A Lakmusz nevű adatbázis szerint a parlamenti munkában 2026. július 8-ig összesen 166 szavazást tartottak. Az adatok szerint a legnagyobb hiányzók között 2 KDNP-s, 6 tiszás és 12 fideszes képviselő szerepel. Érdekes módon a legnagyobb hiányzók listáján kizárólag fideszes politikusok találhatóak. Kiemelkedően alacsony részvételi arányt mutatnak Lázár János, aki a szavazások 73%-át, Szijjártó Péter pedig szintén jelentős arányban maradt távol.
A hiányzások kérdését elemző Lakmusz kiemeli, hogy a képviselők között Budai Gyula, Hankó Balázs és Németh Zsolt is szerepel, akik szintén ritkán nyomtak gombot a szavazások alatt. Lázár János esetében figyelemre méltó, hogy a 166 szavazásból 122 alkalommal hiányzott, ami valóban figyelemre méltóan magas arány.
A másik oldalról azonban a legszorgalmasabb képviselők között 28 olyan politikust találunk, akik egyetlen szavazásról sem maradtak le. Közéjük tartozik a tiszás Bujdosó Andrea és Bódis Kriszta, valamint a KDNP-s Rétvári Bence is, akik példát mutatnak a parlamenti részvétel fontosságáról.
Összegzés
A képviselők szavazásokon való távolmaradása nemcsak a parlament működésére gyakorol hatást, hanem a választóknak is üzenetet küld az elköteleződés mértékéről. A jelenlegi helyzet és a házelnök nyilatkozatai nyomán a kérdés, hogy milyen intézkedéseket terveznek a távolmaradások kezelésére, különösen izgalmas kihívások elé állítja a parlamenti vezetést.
