Brüsszel Ultimátuma a Tisza-kormányhoz: Reformok a Befagyasztott EU-források Feloldásához
Az Európai Bizottság világos és egyértelmű feltételekhez kötötte a Magyarország számára fenntartott befagyasztott uniós források sorsát. A legfrissebb értesülések szerint Magyar Péter kormányának 27 kulcsfontosságú reformot kell végrehajtania, ha hozzá akar férni a közel 35 milliárd euróra rúgó uniós támogatáshoz, amely jelenleg zárolva van – állítja a Financial Times. Az új Tisza-kormány eddigi eredményei alapján úgy tűnik, hogy Brüsszel elvárásainak betartása nem lesz egyszerű feladat.
Két EU-s diplomata állítása szerint a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása érdekében kulcsfontosságú, hogy Magyarország feloldja az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitel blokkolását, valamint megszüntesse Oroszország elleni szankciók vétóját. Ezen túlmenően a harmadik diplomata kiemelte a bírósági rendszer és a biztonsági szolgálatok reformjának sürgősségét, továbbá elengedhetetlennek tartja a legfontosabb közintézmények és állami vállalatok vezetőségeinek cseréjét is.
A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy a befagyasztott összegek közé tartozik a közel 18 milliárd euró is, amely a jogállamiság megsértése és a megnövekedett korrupciós kockázatok miatt került leállításra. Az Európai Bizottság 2022 óta több mint 27 korábbi, korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedést határozott meg, mint „szupermérföldkő”, amelyek teljesítése nélkül Magyarország nem férhet hozzá a számára kiutalt forrásokhoz.
Jelenleg a kormány mindössze négy reformintézkedést teljesített a megkövetelt huszonhettőből, ami elégtelennek bizonyul a források felszabadításához. A Bizottság várakozásai között szerepel olyan csalás- és korrupcióellenes stratégiák kidolgozása, amelyek nyomon követik a közbeszerzési pályázatok átláthatóságát, valamint a közszereplők vagyonnyilatkozatainak kiterjesztése a nyilvános adatok transzparenciájának növelése érdekében.
A bizottsági tisztviselők arra számítanak, hogy Magyar Péter és csapata gyors tárgyalásokat folytat a következő egyeztetéseken, hogy megoldják a Magyarország által az Európai Bíróság ítéleteinek betartásának elmaradása miatt keletkezett patthelyzetet. Különösen, mivel Budapest menedékjogi törvénye ellentétes az uniós normákkal, amely napi egy millió eurós bírságot von maga után, és amely mára közel 900 millió euróra nőtt.
A Brüsszel által kifejlesztett stratégiák elkerülése érdekében, amelyek már az előző lengyel kormány alatt is tapasztalatokat hoztak, a Bizottság óvatosan kezeli Magyarország ügyét. Azért, hogy ne történjenek megismétlődő helyzetek, melyek átláthatóságot és hatékonyságot követelnek meg, a reformok implementálása kulcselemévé válik a magyar politikának.
