Franciaország: szélsőségek forradalma
A 2027-es franciaországi választás az egyik legérdekesebb európai választás lehet, amelyet áprilisban tartanak. A franciák döntése egész Európa politikájára hatással lehet, ezért a tőkepiacok már most mérlegelik, bekövetkezhet-e a szélsőjobb hatalomra kerülése.
A francia társadalom olyan jóléti államban él, amely a skandináv országokéhoz hasonlítható, az ehhez szükséges források azonban nem állnak ugyanúgy rendelkezésre. Az államadósság magas szintje és a jelentős költségvetési hiány súlyos probléma, romló trendjük pedig jól mutatja a jelenlegi pálya fenntarthatatlanságát.
Bár a mostani környezetben egyik sem kirívó európai összevetésben, szembetűnő, hogy a GDP arányában a kormányzati kiadások meghaladják az 58 százalékot, a szociális kiadások a 23 százalékot, a nyugdíjkiadások pedig a 15 százalékot.
Franciaországban nyugdíjasnak lenni pompa: az országban OECD-szinten a második legmagasabb a várható élettartam, miközben a nyugdíjkorhatár az egyik legalacsonyabb. A nyugdíjasok jövedelme az átlagbérhez és az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva is kiemelkedően magas.
Ha ehhez hozzávesszük az elöregedő európai társadalmak klasszikus problémáját és a bevándorlásellenességet, egy reformért kiáltó, jelenlegi formájában fenntarthatatlan rendszer képe rajzolódik ki.
