Ókori állatok emberhez méltó temetése: A római katonák kedvence
Egy friss kutatás szerint az Egyiptomban állomásozó római katonai vezetők különös háziállatokat, makákókat tartottak, akikkel szinte családként bántak. Az IFLScience irománya alapján a római elit mindennapjaiba szervesen beépült ez a faj, amelynek maradványait az egykori Bereniké kikötő állattemetőjében találták meg. Az i. sz. 1. és 2. században élt főemlősök sírjaikban katonatisztekhez köthető tárgyakat is rejtettek.
A kutatás során három tucat ázsiai makákó csontvázára bukkantak, amelyek az elegáns római elit otthonait dicsőítették. Az eddigi legkorábbi példányok közé tartoznak, mivel hasonló leleteket már felleltek a Vezúv alatt fekvő Pompejiben, de azok mind észak-afrikai berber makákók maradványai voltak. Ezzel szemben a berenikéiek indiai eredetűek, és mint a római társadalom díszei, a gazdáik számára kiemelkedő jelentőséggel bírtak.
Temetkezési rituálék és társadalmi jelentőség
A sírok mellett talált tárgyak, mint például tengeri kagylók, fonott kosarak, valamint rongybabák, arról tanúskodnak, hogy a tisztek a majmokat a legnagyobb tisztelettel kezelték. A makákók mellé elhelyezett baromfi vagy egyéb ajándékok a túlvilágra való átmenetet segíthették. Az állatok gazdái rendkívül kedvelhették őket, a különleges temetkezési hagyományok is ezt az érzelmi köteléket erősítik.
Plinius, a római természettudós megállapításai szerint a katonai tisztek a makákókat „félig embernek” tekintették, ami jól mutatja, hogy ezek az állatok milyen nagy társadalmi státuszra tettek szert. Habár az állattartási körülmények nem a legjobbak voltak, mivel a maradványok alultápláltság jeleit mutatták, mindez nem csökkentette a majmok iránti vonzalmat. Az elit tagjai számára a makákóknak a tartása szimbólum volt, amely a társadalmi előnyöket is fémjelezte.
Exotikum és társadalmi státusz
A kutatók megfigyelései alapján, aki rendelkezett egy indiai makákóval, az kivételes személynek számított, aki nemcsak állatot, hanem egy egzotikus kísérőt is tartott, így magához vonzotta a figyelmet. A római elit tagjai esetében a makákók mint a különlegesség, a felfedezés és a kapcsolatok szimbólumai jelentek meg. A makákó, mint társ és dísz, sokkal több volt, mint egyszerű állat; egy valódi státuszszimbólum a korabeli római társadalomban.
Forrás: 24.hu/tudomany/2025/12/04/okori-allatok-sir-hazi-kedvenc/
