Kezdőlap Fenntarthatóság Miért nem esett eső egész nyáron – a szakértő válasza
Miért nem esett eső egész nyáron – a szakértő válasza

Miért nem esett eső egész nyáron – a szakértő válasza

által Marton

Miért nem esett az eső egész nyáron?

Az elmúlt években Magyarországon egyre nagyobb kihívást jelentenek a tartós csapadékhiányos időszakok és az ismétlődő aszályok. A globális felmelegedés hatására a légkör egyre több vízgőzt képes befogadni, ez azonban nem feltétlenül eredményez több csapadékot. A jelenség hátterében a légköri vízkörforgás és a nagytérségű légköri áramlási rendszerek változásai állnak – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia 2026. november 5-i, „Tudomány és Parlament 2026 – Víz Magyarországon: készletek, kockázatok, döntések” című rendezvényén.

Horváth Ákos meteorológus „A globális légköri vízciklus anomáliái: hová tűnt a víz a légkörből?” című előadásában az elmúlt évek, különösen a 2026-os év aszályos időjárásának légköri összefüggéseit mutatta be. A kontinensek vízellátása alapvetően a légkörből érkező csapadékra épül, így e folyamatok a mezőgazdasági termeléstől az ivóvízellátásig számos területet érintenek.

Több nedvesség a légkörben, mégis kevesebb csapadék?

A levegő vízgőzbefogadó képessége szoros összefüggésben áll a hőmérséklettel: 1 °C-os hőmérséklet-emelkedés megközelítőleg 7%-kal növeli a telítési vízgőztartalmat. Ez azonban nem jelenti automatikusan a csapadékképződés fokozódását. Ha a levegő felmelegedésével nem tart lépést a tényleges nedvességtartalom növekedése, csökkenhet a relatív páratartalom, és nehezebben alakulhatnak ki a felhő- és csapadékképződés feltételei. A vízgőz így a légkörben maradhat anélkül, hogy csapadék formájában visszajutna a felszínre.

A kevesebb felhőzet miatt fokozódhat a napsugárzás felszínt melegítő hatása, ami tovább növeli a párolgási igényt és gyorsítja a talaj kiszáradását. A folyamat fordított irányban is szélsőségeket eredményezhet: amikor a nagy nedvességtartalmú, meleg levegő megfelelő légköri feltételek mellett lehűl, intenzív kondenzáció, felhőképződés és heves csapadékhullás következhet be. A melegedő légkör tehát egyszerre kedvezhet a tartós száraz időszakok és az intenzív csapadékesemények kialakulásának.

A légköri vízkörforgás három szintje

A Kárpát-medence csapadékellátását három, egymással összefüggő légköri folyamat határozza meg: a féltekék léptékében zajló nedvességszállítás, a mérsékelt övi légköri cirkuláció és a helyi csapadékképződés. A nagytérségű nedvességszállítás biztosítja, hogy a trópusi térségekből származó vízgőz egy része eljusson a mérsékelt égövbe, ám a trópusi és mérsékelt övi területek között húzódó száraz övezet akadályozhatja a nedvesség észak felé történő áramlását.

A mérsékelt övi cirkulációban meghatározó szerepük van a nyugati szeleknek és a ciklonoknak. Amikor a nyugati szelek öve és a ciklonpályák északabbra tolódnak, a Kárpát-medencét gyakran csak a frontok déli pereme éri el, így kevesebb csapadék hullik. A 2026-os nyári időjárási helyzetekben is megfigyelhető volt, hogy a nedvesség jelentős része északabbra szállítódott, és ott csapadékként kihullott.

A harmadik szint a helyi nedvességkörforgás, amely különösen nyáron fontos. Megfelelő talajnedvesség mellett a párolgás és a növényzet párologtatása hozzájárul a levegő nedvességtartalmához, a feláramlások pedig gomolyfelhők, záporok és zivatarok kialakulását segíthetik elő. Ha azonban a nagytérségű viszonyok tartósan gátolják a feláramlást és a felhőképződést, ez a helyi körforgás is gyengülhet.

Az aszályt erősítő folyamatok

A tartós csapadékhiány nemcsak következménye, hanem bizonyos körülmények között erősítő tényezője is lehet az aszályos időjárásnak. A talaj kiszáradásával csökken a párolgásra rendelkezésre álló víz mennyisége, így a felszínre érkező napenergia nagyobb része fordítódhat a levegő és a talaj melegítésére. A csökkenő nedvesség-utánpótlás miatt kevesebb gomolyfelhő képződhet, ami tovább növeli a besugárzást és fokozza a kiszáradást.

A folyamat különösen erőteljessé válhat tartós anticiklonális helyzetekben, az úgynevezett hőkupolák kialakulásakor. Ilyenkor a magasban létrejövő stabil légréteg akadályozhatja a mélyebb feláramlásokat, miközben az alsó légrétegekben erőteljes felmelegedés zajlik. Mindez olyan önmagát erősítő folyamatot eredményezhet, amelyben a csapadékhiány, a talajnedvesség csökkenése, a felhőzet hiánya és a fokozódó felmelegedés egymás hatását erősítik. A 2026-os nyár egyes időjárási helyzeteiben ezek a mechanizmusok együttesen járulhattak hozzá a tartós szárazsághoz.

Mit jelent mindez a mezőgazdasági vízgazdálkodás számára?

A légköri vízkörforgás változásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági vízhiány nem kizárólag a lehulló csapadék mennyiségétől függ. Legalább ilyen fontos annak időbeli eloszlása, a párolgási viszonyok alakulása, valamint a talaj és a táj vízmegtartó képessége.

Ezt is kedvelheted