Az ország kerékpáros kultúrája: Szégyenletesen alacsony használat közlekedésre
A legfrissebb Magyar Kerékpárosklub által készített felmérés eredménye szerint Magyarország kerékpáros nemzetté válhatna, ám a lakosság véleménye szerint a körülmények korántsem ideálisak. Az online közvélemény-kutatásban részt vevő magyarok 60 százaléka kerékpározik, de csupán kevesen használják napi közlekedési eszközként.
A felmérés, amely 3000 fő online megkérdezésével készült az Idea Intézet irányításával, arra jutott, hogy a lakosság több mint fele legalább alkalmanként kerékpározik, azonban a mindennapi szintű kerékpározás aránya mindössze 21 százalék. Ezen kívül a lakosság körülbelül egyharmada bringázik legalább hetente egyszer, de csupán 10 százalék tekinti a kerékpárt elsődleges közlekedési eszközének.
Regionális megoszlásban a kerékpáros közlekedés legnépszerűbb a dél-alföldi és kisebb városi térségekben, míg Budapesten ez a szám drámaian alacsonyabb, pedig itt is minden második ember kerékpározik, a napi használat aránya viszont csupán 14 százalékra tehető.
Demográfiai szempontból a férfiak 67 százaléka, míg a nők 51 százaléka használ biciklit, a legaktívabb kerékpárosok a 18-29 éves korosztályba tartoznak, akik közül 70 százalék kerékpározik. Az idősebb generációk, főként a 60 év felettiek körében szintén 51 százalékos használati arány figyelhető meg. Érdekesség, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében a kerékpározás sokkal gyakoribb, mint a diplomásoknál.
A kutatás szerint a kerékpározók átlagosan 11,5 kilométert tesznek meg naponta, míg Budapest területén ennek az átlag 13,6 kilométer. A kerékpárosok csupán 6 százaléka kombinálja a kerékpározást tömegközlekedéssel. Érdemes megjegyezni, hogy a kerékpározók 77 százaléka jogosítvánnyal rendelkezik, és kétharmaduknak van autója, míg a közlekedési bérletet csupán egyharmaduk vásárolt.
A kerékpározás motiválói között szerepel az egészségmegőrzés, a rugalmasság, az alacsony költségek és a környezetvédelem. Ugyanakkor a legnagyobb akadályok között a rossz közlekedési kultúra (51 százalék), a nem biztonságos útvonalak (46 százalék) és a lopástól való félelem (36 százalék) emelhető ki.
Az adatok szerint a felnőttek 16 százaléka szívesebben kerékpározna, ha javulnának a körülmények, és ez a nőkre különösen igaz, hiszen 69 százalékuk kedvezőbb feltételekről számolt be. Az infrastruktúrával való elégedettség mérsékelt, a közvilágítás, burkolatok és kerékpártárolási lehetőségek átlagosan 2,4–3,3 pontot kaptak egy ötfokú skálán. A válaszadók közel 50%-a támogatja a forgalomcsökkentő intézkedéseket a gyengébb közlekedők védelme érdekében.
Az indokok között érdekes különbségek figyelhetők meg, a nők számára a testmozgás, a környezetvédelem és a rugalmasság a legfontosabb motiváció, míg a férfiaknál megjelenik az alkoholfogyasztás lehetősége is. A fiatalok gyakran választják a kerékpárt, mivel más közlekedési lehetőség nem áll rendelkezésükre, míg a 30-39 évesek a gyorsaságot emelik ki. Az idősebb korosztály számára a szabadság, rugalmasság és a környezetvédelem hangsúlyos, míg az alapfokú végzettségűek az olcsóságot tartják fontosnak. A főváros esetében a zsúfolt tömegközlekedés elkerülése és az egészség megőrzése a fő szempont, míg kisebb városokban inkább a környezetvédelem és a parkolóhely keresés elkerülése motiválja az embereket.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az infrastruktúra fejlesztése, a biztonságos tárolási lehetőségek bővítése és a forgalomcsökkentő intézkedések bevezetése elengedhetetlen a kerékpározás népszerűsítéséhez. A válaszadók fele támogatná a kerékpáros fejlesztések finanszírozásának növelését, akár más területek rovására is.
A Magyar Kerékpárosklub javasolta az olyan oktatási és népszerűsítő programok bevezetését is, mint a Bebiciklizés, a Bringásreggeli és a Bicibusz, amelyek célja a kerékpározás biztonságosabbá és vonzóbbá tétele.
A kutatások alapján világossá válik, hogy a kerékpározás nem csupán közlekedési kérdés, hanem egy életstílus is, amely előtt számos lehetőség és egyúttal kihívás áll a jövőben.
