Az aranyszínű sárgaság terjedése és a kívánt megoldások
Az aranyszínű sárgaság, mely a szőlő egyik legsúlyosabb betegsége, az elmúlt két évben drámai ütemben terjedt el Magyarországon. Napjainkra már a hazai borvidékek szinte mindegyikét elérte, és a helyzet komolyságát jelzi, hogy a fertőzött tőkéket nem lehet gyógyítani, csupán ki kell őket vágni. Jelenleg nincs ismert gyógymód, de három hazai kutatóintézet – a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – új programot dolgozott ki a betegség terjedésének megakadályozására.
A betegség tünetei és terjesztője
Az aranyszínű sárgaság a növény lombozatának hirtelen elsárgulásával vagy bevörösödésével, a levelek széleinek begöngyölődésével és a fürtök elszáradásával jár. A tünetek mögött a Candidatus Phytoplasma vitis nevű fitoplazma áll, amelyet az Egyesült Államokból behurcolt amerikai szőlőkabóca terjesztett, és amelyet Magyarországon először 2006-ban észleltek.
Fő célok a betegség elleni harcban
A szakértők szerint a betegség teljes felszámolása már nem tűnik reális célnak, de a terjedésének lassítása és a károk mérséklése lehetséges. Ehhez a program három fő feladatot fogalmaz meg:
- Gyors diagnosztika és a betegség terjesztőinek pontosabb nyomon követése.
- A fertőzési források és a terjedési láncok, valamint a kockázatok feltárása.
- Olyan védekezési eljárások fejlesztése, amelyek csökkentik a kabóca egyedszámát és a környezetterhelést.
Innovatív diagnosztikai módszerek
A gyors diagnosztika érdekében a kutatók olyan helyben elvégezhető genetikai előszűrési protokollt dolgoznak ki, amely néhány órán belül képes megkülönböztetni az aranyszínű sárgaságot egy hasonló tünetet okozó, de ártalmatlanabb betegségtől, mindezt a növényi DNS kivonása nélkül. Ez a módszer jelentősen felgyorsítaná a döntéshozátalt a jelenlegi, gyakran hetekig tartó laboratóriumi vizsgálatokhoz képest.
Kockázatbecslési modellek és térképek
A terjedési láncok nyomon követésére a szakemberek elterjedési térképeket, kockázatbecsléseket és ökológiai, valamint járványmatematikai modelleket dolgoznak ki, érintve ezzel a gazdálkodókat és a hatóságokat is. Ezek az eszközök segíthetnek a fertőzés forrásainak feltárásában.
A kabócák elleni küzdelem
Fontos lépés a kabócák egyedszámának csökkentése, hiszen a rovarok elpusztítása önmagában nem elég, ha eközben továbbfertőzhetik a szomszédos tőkéket. A kutatók ezért a rovarok táplálkozását aprólékosan vizsgálják, és azt is mérlegelik, hogy a jelenleg engedélyezett rovarölő szerek milyen gyorsan állítják meg a kórokozó továbbadását.
Jövőbeli kilátások
Bár a szakértők hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi járványt már nem lehet megállítani, megfelelő háttértudással és a javasolt program megvalósításával a betegség kezelése mégis lehetséges. Az új eljárások nemcsak az aranyszínű sárgaság, hanem a jövőbeli, kabócák által terjesztett növényi kórokozók kezelésében is hasznosak lehetnek.
