Lannert Judit: Az Egyházi Iskolák Jövője és a Roma Gyerekek Integrálása
Lannert Judit, az oktatási miniszter, a Quibitnak adott interjúban kifejtette, hogy az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) célja az állampolgári ismeretek, egészséges életmódra nevelés, pénzügyi ismeretek, társadalomtudományos alapok és a médiaműveltség integrálása lenne. Véleménye szerint a NAT megalkotása hosszabb folyamatot igényel, amely számos szakember bevonásával valósul meg. Az új tartalmaknak a 21. század követelményeihez kell igazodniuk, elkerülve a szétaprózott tantárgyakat.
Az interjú során Lannert kitért arra is, hogy a kisiskolások oktatási módszerein változtatni lehetne, például lehetővé téve számukra, hogy ne üljenek 45 percet egy tanórán. A figyelem fenntartásához érdemes lenne a tanórák hosszát rugalmasan kezelni, például 20 perces bent ülés után szabadjátékra küldeni őket, majd a következő órán, ha bírják, 50 percet eltölteni a tanteremben.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az értékelési rendszert is át kell alakítani, figyelembe véve az mesterséges intelligencia fejlődését. Az iskolai teljesítménymérés nem csupán a memorizálásra kell hogy összpontosítson, hanem a problémamegoldó gondolkodás folyamatára is. A végeredmények helyett az a lényeg, ahogy a diákok eljutnak A-ból B-be a problémák megoldásában.
Emellett Lannert megemlítette, hogy folyamatban van a tankerületi vezetők értékelése, és a jelenlegi igazgatók között sokan lojalitás alapon kerültek pozícióba. A miniszter célja, hogy új elvárásoknak megfelelő vezetőket keressen, és biztosítja, hogy a vezetőképzés kulcseleme lesz ennek a váltásnak.
A tankerületi rendszerről kifejtette, hogy nem helyénvaló az iskolákat egy az egyben visszaadni az önkormányzatoknak, mivel sokuk nem is kívánná visszavenni. Az eddigi tapasztalatok alapján a decentralizált és centralizált rendszerek egyaránt nem bizonyultak működőképesnek, így a jövőbeni rendszer hibrid megoldásra épül.
Az egyházi iskolák fenntartásáról Lannert rámutatott, hogy a közfeladatokat ellátó állami és egyházi intézmények között nem lehet méltánytalan különbség. Hosszú távon az lenne ideális, ha visszaállítanák a szektorsemleges finanszírozást, így lehetőség nyílna a nem állami és nem egyházi iskolák részvételére is, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak.
A miniszter egyértelművé tette, hogy az egyházi iskolák fenntartása akkor lehet biztosítható, ha nyitnak a roma gyermekek felvétele irányába, integrálva őket a nem roma gyerekek mellé a közoktatásban. Lannert emellett hangsúlyozta a civil szervezetek szerepét, amelyek megfelelő minőségű, akkreditált programokkal segíthetnek visszatérni az oktatási intézmények világába.
Véleménye alapján a jövő iskolái nem csupán a múlt standardjait követhetik, hanem innovatív megoldásokkal kell a jövő kihívásaira reagálniuk.
