Belenyúlna a kormány a magánegészségügy szabályozásába
Új szakmai koordinációs testület jött létre a magánegészségügyi szektor irányítására, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egészségiparért felelős miniszteri biztosának vezetésével alakítottak meg. A testület felállítása a magánellátás dinamikus fejlődésének bonyolult környezetében folytatott jogszabályi és intézményes keretek átértékelését célozza. Az NGM mellett több más szereplő, így a Belügyminisztérium/Egészségügyi Államtitkárság, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint a Fogyasztóvédelmi Hatóság is részt vesz a munkában.
Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter által megbízott átfogó felmérés rávilágított arra, hogy a szektor fejlődése megkérdőjelezhetetlen, így a működési keretek korszerűsítése elengedhetetlenné vált. A kutatás során feltárt fejlesztési irányok hangsúlyozzák a betegek jogainak védelmét, a szolgáltatások átláthatóságának növelését, valamint a minőségbiztosítás megerősítését. Ilyen intézkedések közé tartozik a kezelési tervek előzetes költségbecsléssel történő biztosítása, egységes nyilvános árlisták bevezetése, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása.
A felmérés rávilágított a minőségbiztosítás és a szakmai felügyelet fejlesztésének szükségességére is, aminek célja az indokolatlan vizsgálatok visszaszorítása és a biztosítók, valamint szolgáltatók adatközlésének összehangolása. Továbbá a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jobb kapacitás kihasználása is napirendre került.
A G7.hu hírportál figyelmeztetett arra, hogy a magánegészségügy forgalma növekedett az utóbbi években; például tavaly a legnagyobb intézmények árbevétele átlagosan 18%-kal emelkedett. Ez a tendencia részben az állami egészségügyből való kiszorulás következménye, ami miatt az orvosok egyre inkább a magánpraxis irányába orientálódtak.
Ugyanakkor a Heal Partners egy friss jelentése arra is rámutatott, hogy az ágazat nyereségessége csökkent az utóbbi években. Az adatok szerint 2021 és 2024 között az EBITDA átlagosan 26%-kal mérséklődött a járó- és fekvőbeteg ellátást nyújtó magánszolgáltatók körében, míg a változások mediánja -8%-ra tehető. Ezzel a magánegészségügy, amely a 1000 milliárdos határ felé tart, nehezen képes profitot termelni.
A gyakori szakorvosi és diagnosztikai vizsgálatok átlagos költsége 29 258 forint, amely általában nem tartalmazza a gyógyítás költségeit, így a páciensek ezt megterhelőnek tartják. Az állami ellátásban szerzett rossz tapasztalatok eredményeként mégis nő a magánegészségügy iránti kereslet.
Fábián Lajos Károly, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) Egészségügyi Tagozatának elnöke hangsúlyozta, hogy a magán- és állami szektor közötti ellentét nem szolgálja a betegek érdekeit. Az egészségügyi szolgáltatások hatékony és gyors igénybevétele nem kellene, hogy a rendelő tulajdonosától függjön. A kormány azonban nem tervezi megnyitni a társadalombiztosítási finanszírozást a magánszolgáltatók számára, amint azt Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár már szeptember végén közölte.
